Egyszer majd engem is elárasztanak

Egyszer majd engem is elárasztanak
az érzelmek.
Mondta a nővérem elpirulva,
amikor megláttam egy fiúval a parkban.
Nem vagyok én medence,
engem nem lehet elárasztani, feleltem.
Ezen csak nevetett.
Mert szerinte ezt nem én döntöm el.
Hanem majd jön valaki,
akivel olyan lesz, mintha
lepkék lennének a gyomromban,
akitől felgyorsul a szívverésem
és kiszárad a szám.
Hát köszönöm, én nem kérek
ilyen érzelmi áradást,
se száraz szájat, se dobogást!
A pillangókról már nem is beszélve.

versmondó | Horgas Judit