FELHŐMESE
Felhőváros indított egy felhőiskolát,
felhőmatekot tanul a sok felhődiák,
felhőtanár felhőtáblán mutatja nekik:
„Tíz csepp az még nem eső, de húsznál már esik,
ennél több, az zuhatag vagy felhőszakadás!”
Felhős napon így zajlik a felhőoktatás.
Egy kis bárányfelhő unja csak a számokat,
kitép hát egy ködlapot, galacsint gyúrogat,
megdobja egy felhőtársát, villámszikra száll,
„Mars a szamárfelhőpadba!” – üvölt a tanár.
Nincs mit tenni, odaül a rossz felhődiák,
de a számok szépségét onnan sem érzi át.
„Kit érdekel, hogy mennyi a három a ködön?
Ez nem felhőmulatság, ez nem felhőöröm…
Most nem néz a tanár, gyerünk, itt az alkalom!”,
gondolja, és kirepül a felhőablakon.
Köd előtte, köd utána, nézik társai,
milyen könnyen kiszökött az égre játszani!
A tanár is sejti már, hogy mi következik…
„Dupla villámintőt kapnak, akik követik!”
Ám azokat nem érdekli már, hogy mit kiált,
kirepülnek, otthagyják a felhőiskolát,
bukfenceznek, kergetőznek, futnak boldogan,
nézz csak ki az ablakon, az egyik ott rohan!
…
(A folytatás az őszi számban olvasható)