Salamon Kitti

CSINNADRATTA, HAJCIHŐ ÉS CSETEPATÉ

CSINNADRATTA, HAJCIHŐ ÉS CSETEPATÉ

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Neszelő nevű figura, aki Hangországban élt és a lármázó törpék gazdája volt. Ezt az ősi mesterséget az ükapjától örökölte, de nem érzett hozzá sok tehetséget. Az volt a dolga, hogy vigyázzon a törpékre, és ha dalra fakadnak, csörömpölni vagy durrogtatni kezdenek, addig csitítgassa őket, amíg szusszal bírja. Ám ez nem tartott túl sokáig, és amikor az utolsó törpe is muzsikálásba kezdett, a hangzavar a hetvenhetedik országba is elhallatszott.

Egyszer aztán Csinnadratta, Hajcihő és Csetepaté, a három leglármásabb törpe megszökött Hangországból. Neszelő nyakig ült a pácban, mert nem sok jót jelent, ha egy lármázó törpe árván csavarog a világban, hát még ha három! Tüstént utánuk eredt, és eszeveszett keresésbe kezdett. Minden árkot-bokrot megnézett, de hiába, úgy tűnt, a kis szökevények köddé váltak. Hegyezte a fülét, a jobbat is meg a balt is, de egy mukkot sem hallott.

– Bezzeg most nem hangoskodnak! – morgolódott Neszelő a bajsza alatt.

A törpék útja egyenesen a Földkerekségre vezetett, ahol azelőtt még nem járt zajos törpeláb. Az ott élők nyugalmának egyszer és mindenkorra vége szakadt, amikor megjelent Csinnadratta, Hajcihő és Csetepaté, a három lármagép. Annyi kopácsolást, pukkanást és zenebonát nem hallott még a világ! Ennek fele sem tréfa, tátották el szájukat Földkerekség lakói, aztán a fülüket befogva szaladtak, amerre csak láttak.

(A folytatás a téli számban olvasható.)

Kapcsolódó segédanyagok: