Pánti Irén

ÁTOK VAGY ÁLDÁS

ÁTOK VAGY ÁLDÁS

A testvéri kötelék az egyik legfontosabb kapcsolat az ember életében. A közös gyerekkor, az együtt átélt élmények, a szülői gondoskodás örökre összeköt. A testvérek egymás fejlődésére is hatnak: a kisebb testvér tanul a nagyoktól, az idősebb önbizalmát meg növeli, ha a fiatalabbnak védelmet, biztonságot nyújthat. Bár a testvéri vonzalom gyakran erős és kölcsönös, a féltékenység, a szülők szeretetéért vívott küzdelem ellenségekké is teheti a testvéreket.

A bibliai Káin Ádám és Éva elsőszülött gyermeke volt, Ábel a másodszülött. Felnövekedve Ábel juhpásztor lett, Káin pedig földművelő. Mindketten áldozatot mutattak be az Úrnak, aki Ábel áldozatát szívesen fogadta, mert ő teljes hittel ajánlotta fel, Káinéra azonban rá sem pillantott. A fiú nagy haragra gerjedt, és lehajtotta a fejét, de az Úr így szólt hozzá: „Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta!” Káin azonban nem békélt meg, a mezőre csalta és megölte öccsét. Az Úr figyelmének elnyeréséért vívott harcot a szülői szeretetért versengő gyerekek küzdelmeként is értelmezhetjük.

A bibliai Józsefet apja minden testvérénél jobban szerette és ajándékokkal halmozta el. József meg beszámolt apjának testvérei minden csínytevéséről. Szívesen mesélt különös álmairól is, amelyekben mindig a többiek, bátyjai fölé emelkedett. Nem csoda, hogy azok féltékenykedtek, sőt meggyűlölték. Olyannyira, hogy apjuknak egyszer a fiú halálhírét hozták, de valójában eladták rabszolgának.

A testvérgyűlölség ellenében még több a testvérszeretetről szóló monda és valós történet. A magyar történelem egyik legemlékezetesebb testvéri ragaszkodása Kossuth Zsuzsannáé.

A kislány kései gyerek volt, édesapja közel járt a hatvanhoz, édesanyja negyvennyolc évesen hozta világra. A család a három lánytestvér után fiú érkezését várta, és úgy döntöttek, más elvek szerint nevelik legkisebb lányukat, mint három nővérét. Zsuzsanna fiús nevelést kapott: a háztartástan és a nyelvek mellett tanulhatott jogot, alkotmánytant és történelmet is. Bátyja, Lajos sokat segített a tanulásban, gyakran beszélgetett vele, ragaszkodásuk kölcsönös volt, és legendás lett későbbi együttműködésük.

(A folytatás az őszi számban olvasható.)

Kapcsolódó segédanyagok: