ÁLOMCIRKUSZ

Lebben az alkony cirkuszi sátra,
ponyváját eloldozták éjszakára,
rikítva égbe röppen, oda nézz,
száll a fűrészpor, libeg a trapéz.

Szállnak a nézőtérről a székek,
víg kacagások és szép emlékek,
szállnak a cinkelt bűvészkártyák,
szerecsen röpteti két elefántját.

Száll a manézs, vele száll a porond,
száll, oda nézz, az a drága bolond,
piros orrú bohóc kacsalábon.
Szállok utána, és száll a családom.

Sercen az este, izzik a dombon,
dob pereg, holdfény leng a porondon,
nyílik a függöny, lobban a fény…
Nézd anyu, nézd apu, ott vagyok én!