Hőnyi E. Katalin

ÁLMOK KÖNTÖSÉBEN

ÁLMOK KÖNTÖSÉBEN

Mindenki szereti okosnak képzelni magát. A császár új ruhája című mesében a szabó azt hazudja, hogy az általa készített öltözéket az ostobák nem láthatják. Ha az uralkodó felveszi, megtudhatja, kik a tökfilkók az udvarában. Valójában semmiféle ruhát nem ad rá. A puszta levegőt igazgatja a császáron. Senki sem ismeri be, hogy nem lát semmit. Mindenki a kelme szépségét dicséri, nehogy butának tűnjön, miközben az uralkodó anyaszült meztelenül járkál.

Szem, szív, ész – ezekre hagyatkozunk, mikor megítélünk valamit. De mikor döntünk helyesen? Melyikre hallgassunk?

Mindhárom résznek megvan a maga szerepe. A szemünk által jutunk a benyomásokhoz, amelyeket a szívünk és az eszünk értékel. (A szívnek valójában semmi köze nincs érzelmeinkhez, de a nyelv, és így a költészet is jelképként megőrizte a hiedelmet, hogy érzéseink „lakhelye” és irányítója a szív.) Nézni sokféleképpen lehet. Néha egész másképp fest, amit alaposan szemügyre vettünk, mint legelső pillantásra.

Akármit lássunk, a szívünk azonnal reagál rá. Vonzást vagy taszítást érzünk, az első benyomás alapján formálódik a hozzáállásunk.

Az eszünk csak ezután lép játékba – ha lehetőséget adunk neki. Gyakran a szív válasza olyan erős, hogy nyomban eldöntjük, akarjuk-e vagy sem az adott dolgot. Meg sem vizsgáljuk közelebbről, nem mérlegeljük a döntést.

De ész nélkül cselekedni veszélyes. Miért?

Sajnos, sok ember van, aki ilyen vagy olyan okból be akar csapni. Persze nem mindenki, de azért jócskán akadnak. Ők gyakran a szem megcsalásának, a szív megnyerésének mesterei. Tudják, hogyan tegyék vonzóvá magukat, a gondolataikat, az ötleteiket vagy az általuk árult holmikat.

A mesebeli szabó például pontosan tudja, mit csinál. Busás fizetségre vágyik, ezért egy álmot ad el a császárnak. Melyik uralkodó ne szeretné tudni, ha ostobák a tanácsadói? A császár hinni akarja, hogy mindez lehetséges.

Millió helyzet állhat elő, amelyben valaki a maga oldalára próbál csábítani. A kérdés mindig az, miért jó neki, ha meggyőz engem? Illetve nekem tényleg jó?

Sugárzó mosollyal, jól csengő szavakkal, megnyugtató ígéretekkel igyekeznek elkápráztatni. Egyértelmű: nekikjó, ha sikerül. Megpróbálják elhitetni, hogy egyeznek azérdekeink. Sőt, néha mintha nekik nem is számítana. Úgy tesznek, mintha egyedül rólunk szólna az egész.

Nem az a baj, ha valaki meg akar nyerni magának. A világ nagy csodái együttműködésekből születnek. A probléma akkor kezdődik, amikor hazudnak nekünk. Megmagyarázzák, hogy nekünk is jó, ami valójában csak nekik kedvez. Gyakran nem származik hasznunk az effélékből, sőt még kárunkra is válnak.

Álljunk meg egy pillanatra, adjunk lehetőséget magunknak, hogy alaposabban megszemléljüka részleteket. Ilyenkor az eszünk munkához lát, de folyamatosan dolgozik a szívünk is. A szívünk az agyunk és a szemünk által közvetített új benyomásokat egyaránt értékeli. Jó esetben a kettő között nincs eltérés. A gondolkodás csak megerősíti a látottakat.

(A folytatás az őszi számban olvasható.)

Kapcsolódó segédanyagok: