fbpx
Hollós Máté

A ZENESZERZŐ VÁRA

A ZENESZERZŐ VÁRA

– A zeneszerző várat épít.

– Kottapapírból?

– Nem, a hangokból. S nem azért, mert egy várról ír zenés mesét. A hangok maguk az építőkövek, sőt a malter is, ami összetartja az épület elemeit.

– Minden zene vár? Erődítmény, palota?

– Nem. De minden zene épület. Egy népdal is, aminek négy sora van. Sokféle szerkezetű népdalt ismerünk, de legtöbbnek a harmadik sorában van a komolyabb zenei „történés”. Akad, amelyiknek a dallama is ott emelkedik a csúcspontra, hogy aztán a negyedik sorban visszalépjen a kezdősor dallamának magasságába. Az ilyet kupolás szerkezetnek hívják – már a nevében is ott az építészet. De egy kis dal még nem nevezhető várnak. Az még csak sátor. Egy könnyebb hangszeres darab, amilyet a zeneiskolában tanulunk, s amelynek zenei formája csak kicsit bonyolultabb a népdalénál, a szerkezete pedig annyiban, hogy egyetlen dallam helyett többszólamú, már hétvégi ház. De egy szonáta, szimfónia, oratórium vagy opera már igazi vár.

– A mű hosszúsága az építmény magasságának felel meg?

– Nem. A szerkezet összetettsége hasonlítható a vár – az épület – elemeihez. Hány tornya van a várnak? Milyen vastagságú, belülről mennyire átjárható falak védik a külső támadástól? A palotának hány szobája, terme van? Azokat mire használják: hálónak, táncteremnek, könyvtárnak? A nagyobb, bonyolultabb zeneművek több tételből állnak. Ezek más-más hangulatúak, amelyek összessége adja az alkotás tartalmát. Ezt a tartalmat nem kell tudnunk szavakban elmesélni, esetleg az egyik ember mást hall benne, mint a másik, de a különböző jellegzetességeket mindenki megkülönbözteti. Az egyes tételek is több zenei témát tartalmaznak, amelyek harcba szállnak egymással, majd a konfliktusok feloldódnak.

Kapcsolódó segédanyagok: