Szvetelszky Zsuzsanna

A VILÁG LEGNAGYOBB ÉS LEGNEHEZEBB PÉNZE

A VILÁG LEGNAGYOBB ÉS LEGNEHEZEBB PÉNZE

Óceánia egyik legszebb része Mikronézia– a görög„kicsi”és„sziget”szavakból nyerte a nevét–, a Csendes-óceán nyugati részén. Nyugatra a Fülöp-szigetek, délnyugati irányban Indonézia, délre PápuaÚj-Guinea, kelet feléPolinézia határolja.

A mikronéz szigeteken a történelem során egyetlen birodalom jött létre, mégpedig Yap szigetén. Ám ez a sziget más okok miatt is nevezetes: az itt élő bennszülöttek hatalmas, érme formájú sziklákat használnak pénz gyanánt. A legnagyobb darab súlyát két tonnányira becsülik, van, amelyik négyméteres. A régi időkben más, messzi szigetekről hordták ide a sziklákat apró csónakjaikon, és a kőkorongok mérete mellett értéküket növelte a történet is: vagyis nemcsak az számított, mennyire nehéz a kődarab, hanem az is, mennyire volt nehéz megszerezni. Napjainkban több mint hatezer darab található a szigeten: az igazán gazdag Yap-béliek kőpénzekkel vették körül a házaikat.

Majd százötven éve egy tengerész – David O’Keefe (ejtsd: dévid ókíf) – úgy vélte, egyszerűbben is vagyonos ember lehet, annyi kell csak, hogy óriásköveket hord hajóval a szigetre. Csakhogy az ő szerzeményei kevesebbet értek, mint a kalandos úton gyűjtött, egyedi, ritkaságszámba menő darabok. Persze, mindegyik különleges és egyedi, mert a sziklákat kőbaltával munkálták meg, több száz kilométerről kerültek a szigetre, és nem egy van köztük, melynek megérkezése emberéletet követelt. 

Megesett az is, hogy egy csónak hatalmas kőpénzt szállított Yap szigetére, ám az időjárás viszontagságai miatt a kő a tenger mélyén landolt. Szerencsére volt, aki túlélte a vihart, és elmesélte a történteket a többieknek: a sziget lakossága pedig úgy határozott, nincs jelentősége, hol van valójában a pénz, mert a tenger mélyén épp annyit ér, mint a szigeten felállított társai. Ez a pénz az óceán fenekén azóta is érvényes fizetőeszköz, anélkül, hogy bárki látná vagy tapintaná. 

Ha a hatalmas kőpénz egyik tulajdonostól a másikhoz vándorol, közben valójában a helyén marad – hiszen mindenki tudja, hogy kinek éppen mennyi kőpénze van, és melyik pénzdarab pontosan kié. Vagyis: pénz is és nem is. A yapikőkorongok tulajdonképpen a mai digitális pénzek rokonai, hiszen nem adják marokból marokba, nem kerül zsebből zsebbe– a pénzügyi rendszer alapja a bizalom.

(A folytatás az őszi számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: