A TÖRÖK

Kempelen Farkas legendás sakkozógépe, a Török a 18. század nagy szenzációja volt. A bécsiek tömegesen jártak csodájára, a babonások biztosra vették, hogy a boszorkányos masinában egy hazajáró lélek rejtőzködik.

Kempelen Farkas nagyszerű magyar feltaláló volt, számos tudományos terület érdekelte, ám világhírűvé sakkozógépe tette.

Huszonegy évesen került Mária Terézia császárnő udvarába, aki két éven belül udvari kamarai titkárrá nevezte ki, harmincéves korára már királyi tanácstag lett. Hivatali munkája mellett számos ötletes technikai újítással kísérletezett. Az udvarban divatos primitív zenélő bábuk és más szórakoztató gépezetek helyett egészen új szerkezetet akart kitalálni, hogy meglepje a császárnőt. Elkészítette sakkozógépét, melyet Töröknek nevezett el. A szerkezet egy ládaszerű asztalból állt, tetején sakktáblával. Mögötte ember nagyságú bábu ült díszes török ruhába öltöztetve, turbánnal a fején. Ez a bábu mozgatta a sakkfigurákat, mégpedig olyan ügyesen, hogy nem akadt legyőzője. Azt persze senki nem hitte, hogy az élettelen báb gondolkodik és sakkfeladványokat fejt meg, gyanították, hogy valamilyen csalással van dolguk, de nem tudtak rájönni, mi az. Maga Kempelen mester sem cáfolta a csalás tényét, de titkát nem fedte fel soha. A játszma megkezdése előtt mindig kinyitotta a gépezeten található ajtókat, de a nézők ott nem láthattak mást, mint a gép mechanikai szerkezetét.

Valójában a szerkezet belsejében kis termetű sakkmester ült, aki a saját sakktábláján mozgatta a figurákat, és a lépéseit kifinomult szelepek, tükrök és áttételek a Török kezére és ujjaira vitték át. A Török közben pipázott, az asztalon lévő betűsorra mutatva kommunikált is ellenfelével, sőt, ha az hibásan lépett, még figyelemfelhívó mozdulatot is tett.

A remélt hatás elérésében nagy szerepe volt a rendezésnek. Mivel a sakkozógépben sötét volt, a sakkmester olajmécsessel világított, hogy lássa a táblát. Az olajmécses viszont füstölt, ám ezzel a füsttel könnyen lelepleződtek volna. Hogy oldotta meg Kempelen a problémát? A Török turbánja egy kéményt rejtett. A közönség figyelmének elterelésére a Török kezébe pipát adtak, több nagy gyertyatartó kandelábert is elhelyeztek mellette, és ezek fényében már nem látszott a füst.

A Török megverte sakkban Európa nagyhatalmú urait, a Habsburg uralkodóház tagjain kívül Napóleont, II. Katalin cárnőt, Nagy Frigyest és másokat, de titkát ők sem tudták megvásárolni. Sakkautomatájával Kempelen végigjárta egész Európát, megfordult Drezdában, Berlinben, Párizsban, és mindenkit elkápráztatott.

(A folytatás a téli számban olvasható)