Z. Karvalics László

A RÉSZ ÉS AZ EGÉSZ

A RÉSZ ÉS AZ EGÉSZ

Akit a kígyó megcsíp, a gyíktól is fél. Hallottad már ezt a Kárpát-medencében sok helyütt elterjedt mondást?      

Nagyon régóta használják. Már a legelső magyar regényben, Dugonics András 1788-as Etelkájában is szerepel, akkori írásmóddal így: „Ezt mög-harapta egyszer egy Kigyó; mög-engedd: ha már a’ Gyíktúl-is félök.”

Azért született talán és öröklődik nemzedékről nemzedékre az érdekes hangulatú kifejezés, hogy gúnyolódni lehessen… Kin is?  Azokon, akik még a fürge, zöld, ártalmatlan légypusztító állatkák látványától is megriadnak? 

Nem. A mondás inkább fontos tapasztalatot ad át: valami olyasmit, hogy „nem baj, ha a szokottnál is óvatosabb vagy, mert így kerülöd el a bajt, amely bárhol leselkedhet rád”. Vagy röviden: „legyél óvatosabb!!!”

A németek (köztük a magyarrá lett svábok is) így ismerik: „Égett gyerek mindenféle tűztől fél”. A szlovákok (akikkel szintén több évszázados együttélés köt minket össze), így fejezik ki ugyanezt: „aki egyszer megégeti magát, a kocsonyát is megfújja”.

A kocsonya megdermedt, hideg húsleves. Amikor tányérba teszik, úgy mozog, mint a zselé, emiatt született a mondás, hogy aki rettenetesen fél, az „remeg, mint a kocsonya”.

A magyar népi hagyomány megőrzött más változatokat is: „Kit a darázs megcsípett, a szúnyogtól is fél”, „Mely galambot megtépett a kánya, az ennek tollától is fél”, „Leforrázott kutya az esőtől is fél”, „ha valakit egyszer megmar a kígyó, az már a kötéltől is meg fog ijedni”.

Felismered, mi a közös ezeknek a mondásoknak a szerkezetében? Vajon min alapul a hatás, a tanító szándék mindegyik esetben? Legjobban a kánya és egyetlen tollának viszonya kapcsán értjük meg: a toll (a kis rész) felidézi az egészet, a veszedelmes ragadozó madarat. A meleg víz, ami a kutyát leforrázza, a víz egyik fajtája, az eső a víz másik fajtája, ebben az esetben az egyik fajta idézi fel a másik fajtát (de azt, hogy a különböző fajták a rész, a mindenféle víz pedig az egész, itt is értjük). Így történik a kígyó meg a gyík, a darázs meg a szúnyog esetében is, ahol a hüllők és a rovarok világának kisebb lényeiről azonnal a nagyobbak jutnak eszedbe. Ám amikor a kötél váltja ki a kígyó emlékét, azt látjuk, hogy egy közös résztulajdonság kapcsol össze állatot és hétköznapi tárgyat: mindkettő hosszú és tekergőzik.  

(A folytatás az őszi számban és a letölthető pdf-ben olvasható.)

Kapcsolódó segédanyagok: