fbpx
Szigeti Zoltán

A NÖVÉNYEK ENERGIÁJA

2017/39

A NÖVÉNYEK ENERGIÁJA

Ha télen, a hidegben nem akarunk dideregni a szobában, befűtünk a kályhába, a kandallóba, a kazánba, vagy bekapcsoljuk a gázkazánt, a konvektort, a hősugárzót, és rövid időn belül meleg lesz. Leggyakrabban fa, szén, gáz vagy éppen olaj elégetésével, a belőlük felszabaduló energia segítségével szoktuk meleggé varázsolni a környezetünket. Energia azonban nemcsak ahhoz kell, hogy ne fázzunk, hanem ahhoz is, hogy gépeinket, járműveinket működtessük.

Bármilyen tüzelőanyaggal fűtünk, a Nap az energia végső forrása, hiszen a kályhákban elégő fák növekedéséhez, fejlődésük évei, évtizedei alatt is a Nap fénye és hője kellett. A Föld mélyéből kibányászott fekete- vagy barnaszén is egykori hatalmas erdők, mocsári növények vagy más növényegyüttesek maradványaiból képződött. Évmilliók alatt, hatalmas széntelepeket alkotva formálódtak, rakódtak egymásra a rétegek, őrizve, tárolva az egykori napsütés erejét. A zöld növények életéhez a földtörténet régi korszakaiban is nélkülözhetetlen volt az éltető Nap sugárzása.

Napjaink energiagazdálkodásának kulcsfogalma a megújuló energia. Szénből, kőolajból csak annyi van, amennyit a Föld még rejt. A mi életünkben már nem újulnak meg, nem lesz több belőlük. De nemcsak a szélerőműveket, a napfény energiáját fizikai úton hasznosító napelemeket, naperőműveket tekinthetjük megújuló energiaforrásnak, hanem a növényeket is. Ennek egyik formája, amikor egyes növényeket kifejezetten energetikai célú hasznosításra nemesítenek és termesztenek. Ezek az úgynevezett energianövények általában gyorsan növekednek, nagy rosttartalmúak, jelentős mennyiségű szervesanyagot állítanak elő, és olyan termőterületeken is megélnek, ahol más növénykultúrákat csak nehezen lehetne termeszteni. Ilyen például az energianád, energiafű, energiafűz, energiaakác és mások. Megújulóak, mert évente, esetleg két-három évente ismét learathatók és felhasználhatók. Egyes élelmiszeripari növényekből, mint például a búza, kukorica, repce, napraforgó, cukornád, burgonya is lehet energiában gazdag anyagokat kinyerni, de ezek elsősorban élelmiszer célokat szolgálnak, és ezért nem tekinthetők energianövényeknek. Ezért mondjuk rájuk, hogy energiagazdag anyagokat termelő növények, amelyekből például biodízelt, bioalkoholt lehet elállítani, amit leginkább üzemanyagként használnak.

(A folytatás az őszi számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: