Zoltán Gábor

SZILVAILLAT

2004 február

SZILVAILLAT

Vett az apa a rózsaszín gyurmából egy keveset, és formázott két kis lábfejet meg hozzájuk illő bokákat, karcsú lábakat térdig. Látta, hogy a lábacskák jók. Megszagolta: szilvaillatuk volt. Ez olyan gyurma volt. Vett akkor az apa lila gyurmát. Abból csinált egy redőzött szoknyát. Gondja volt rá, hogy a fenék a szoknyában túl nagy ne legyen. Világoszöld gyurmából formált derekat a tündérnek, vagyis inget. A vállak, a nyak, a karok megint rózsaszín gyurmából készültek. Azután lett a tündérnek vörös haja. Az arcára narancssárga maszk került.

Az anya csodálkozott, nem is akarta elhinni, hogy az apa maga csinálta, hogy ilyen ügyes. A kisfiú elkérte, óvatosan nézegette a tündért. A kislány hamar odagyűlt, mondta, hogy most Ő. A kisfiú nem akarta odaadni, kicsit még nézegetni szeretném, mondta. Én akarom nézegetni, mondta a kislány, és fejbe verte a kisfiút. Nem kell mindjárt fejbe verni a testvérkénket, hogyha első szóra nem adja oda, mondta az apa. Tessék, mondta erre a kisfiú, és odaadta a tündért a kislánynak.

új mindenfélét

A kislány tenyere összezárult. Lábak, kezek, belenyomódott minden a törzsbe. Meglátszottak a zöldben a rózsaszín, a lila, a vörös, a sárga csíkok. Összenyomtad?, kérdezte a kisfiú. Össze, mondta a kislány, és fogta a kisfiút, és belegyúrta a gyurmába. Meglátszott a szemek kékje, a fogak fehérje. Most már elég nagy gyurmadarab volt a kislány kezében, csinálhatott abból új mindenfélét, ha akart. Mégis előbb fogta az anyát, és belegyúrta a gyurmájába azt is. A gomolyagban meglátszott sötéten a gondolat, hogy mégiscsak másmilyen pasi kellett volna. Sebaj, a tenyér melege meg egy kis gyúrás elsimít majd minden kusza színt és gondolatot. Fogta azután a kislány az apát, és belegyúrta jól a nagy gyurmagolyóba. A golyón széles-keserű csík húzódott keresztben, sebaj. Végül fogta, és belegyúrta a gyurmába saját magát is a kislány.

Van most már egy foltos és csíkos darab gyurma, jó nagy, mi lesz belőle? Kígyó? Vagy gomba? Kisfiú? Kislány?

Kibújik a golyóból egy rózsaszín, szilvaillatú lábú lány, és nekilát, rózsaszín kezével gyúr magának egy új pasit, erősebbet a réginél. Vigyáz, nehogy belekerüljön megint az a sok keserűség. Főleg arra figyel, hogy erős legyen. Mert a szilvaillatú olyat akar: erősebbet még magánál is.

kép | vecteezy.com