KŐSZEGI TRIPTICHON 

1. Győzelem után
1532. augusztus 29. 11 óra 20 perc

Ollári Márton a vár fokán áll.
Fejbőre szétnyílt a homlokánál.
Bordái törvék, bal oldalt, elől.
Súlyát nem bírván, a lőrésnek dől.
Harangszó helyett csak neszezést hall,
Süketté tette az aknarobaj.
Levegőt kapkodva felcserre vár
Ollári Mártan, a vár fokánál.

Ollári Márton cáki paraszt.
Megélt már majdnem két tucat tavaszt.
S túlélte, ím, a legszörnyűbb nyarat,
Keze és lába egybe’ maradt.
Szemében harag, szívében gyász.
Isten a pórnépre csak így vigyáz?
S jókorát pökve keres vigaszt
Ollári Márton, cáki paraszt.

2. A várkáplán a sebesülttel beszél
1532. szeptember 7. 16 óra 20 perc

Mi járatban, Atyám?
Idebaktat néha?
Áldásra ébredtél.
Érsek urunkéra.
Már azzal mit kezdek?
Gyomrom nem tölti meg.
Arra gondolj, fiam:
Fennmarad a neved.
Hősként tisztelnek majd,
Részed a dicsőség.
Karom ölni tudott:
Ölelni fog-e még?
Karod a hont védte,
Kardot azért fogott.
Nem a polgárokat?
A Jurisics-birtokot?
Oly szépen szólt mindig
Keresztről, hazáról,
Aztán hogy ott ragadt
Bécs mellett a tábor!
Mi jön a tél után,
Ha eloszlik a hideg?
Újra itt a török,
S Cákot ki védi meg?
Minden úgy lesz, mint rég.
Jobb is volna nekem
Várárok aljában
Fekünni csendesen.
Ne siettesd, fiam,
Hogy eljöjjön a napja!
Békélj meg Istennel,
Sorsod elfogadva!

3. Ollári Márton (1509–1534) sírverse

Alant fekszik Márton, vas döfte át szívét.
Rablás közben tette egy Nádasdy-pribék.
Pokolba béküldött számos sok törököt –
Most nyugszik itt fűzfák és gesztenyék között.^[1]

1. Miroslav Vuk nyugat-dunántúli gyűjtésében a peresznyei Habetler Istvántól jegyzett fel egy horvát nyelvű balladát Kőszeg ostromáról, amelynek ez az első sora: „Fűzfák és gesztenyék között egyedül sétáltam”, Frankovics György összeállítása: Jurisics, a kapitány http://nemzetisegek.hu/repertorium/2007/05/belivek 10–11.pdf ↑

kép | vecteezy.com