AZ EGYENLŐTLENSÉG JELSZAVAI
A 21. SZÁZAD FORGATÓKÖNYVEI

„A huszadik század egész demokráciáját az (…) jellemzi, hogy az elenyésző kisebbségben lévő(…)k saját akaratukat miképpen tudják a többség véleményének feltüntetni.”
Hamvas Béla
„Ebben a világban a szabadelvűség, az esélyegyenlőség vonzó jelszavai mögött általánosítják az egyenlőtlenséget.”
Somogyi Ferenc
Ki csap be kit? Nem kérdezik.
Nem szabad.
S ha kérdezik, az nem szabad
gondolat.
Egyenlőség? Itt van bár, de
elmarad.
Eltűnik a liberális
világ is,
sok hazugság igazságként
világít,
az igazság nem elindít,
megállít.
A kisebbség azt mondja, hogy
ők a sok,
nincsen úgy, de végül te is
úgy tudod,
kioktat és lassan el is
fogadod.
Pusztul minden, de az nem baj,
a piac
megoldja, vagy benzinszaggal
orrba csap,
azt mondja, hogy elmaradtál,
senki vagy.
A hősök az oligarchák,
meg a stáb,
ki hűséggel körülöttük
ott ugrál.
Utálja és megveti a
kultúrát,
vagy fél tőle, de nem mondja,
csak nevet,
azt hiszi, hogy fölösleges
őrület,
gyengeségről árulkodó
csúf tünet.
Gyengeséget, gyengeséget
akarjunk!
Ne vegyen az erő erőt
mirajtunk,
akik voltunk, továbbra is
maradjunk!
Semmi sincsen rendben már a
világban,
asztalomon ezért rendet
csináltam,
több tisztelet áradjon majd
irántam,
de nem bírtam a káosszal
magamban,
így a rendet fél év alatt
meguntam,
rájöttem, hogy másokkal ez
hogyan van.
Játszmák folynak, ebből áll a
valóság,
a világot tévedésből
lerontják,
közben folyton azt hajtják, ez
nagyon fájt!
Sajnálják ők magukat s a
világot,
kinézek az ablakon és
mit látok?
A szomszéd egy zöldellő fát
kivágott.
kép | shutterstock.com