VONAL
[BOROTVAÉLEN]
Az a vonal
ami talán nincs is
szabad szemmel alig
látható
innen még
van értelme a
létezésnek és
túl már nincs
mint a borotvapenge éle
nem látszódik de
fáj
ahogy ráhelyez egy ember
súlyokat és életet és
selyemsálnyi értéket és
puha vattagombóc tömböket és
két oldalt lehetőleg egyforma
hosszan lelógó viaszosvászon
terítőt és egymásba rakott
műanyag hamutálakat és
kipergetett tobozokat és
kibelezett plüssfigurákat és
megpakolt ridikült és
hófehér pemzlit és
törött lépcsőfokokat és
lattét habjával és
fonott pórázt nyakörvvel és
biankó bilétákat és
egy csupasz csuklót óvatos
egyensúlyozás közben mert
mindegy merre billen
végül a vonal innenső vagy
túlsó oldalára
középen kell
maradni mint egy
kötéltáncos fakír
mert a vonal
a borotvaél
végighúzandó és
végigtáncolandó –
ha görbül is