Victor András

A KLÍMAVÁLTOZÁS GYORSVONATA

[ELZÚGOTT MELLETTEM]

A KLÍMAVÁLTOZÁS GYORSVONATA

Az IPCC[1] nemzetközi tudóscsapat a klímaváltozás kérdésével foglalkozik. Most jelent meg hatodik jelentésük első része. Eddigi klímajelentéseikben még csak lehetőségként szerepelt, hogy ha így folytatjuk, visszafordíthatatlan változások is bekövetkezhetnek a Föld természeti állapotában. Most viszont tényként állapítják meg, hogy a melegedés megfordíthatatlan, a sarki jégsapkák és a gleccserek további intenzív olvadása megállíthatatlan, a világ-óceán vízszintjének számottevő emelkedése elkerülhetetlen. Még fenyegetőbb, hogy a folyamatok egy részének kiszámíthatatlanná válása miatt – akár már a közeljövőben is – bármikor sokkal rosszabbá válhat a helyzet.

Ijesztő és szégyenletes, hiszen a környezetvédők – a „zöldek” – már fél évszázaddal ezelőtt figyelmeztettek, hogy veszélyes úton haladunk. Tekintsük át a fél évszázad krónikáját a klímavédelem szempontjából!

1972 (Stockholm): ENSZ konferencia az emberi környezet védelméről.

1975 (Helsinki): A páneurópai csúcstalálkozó megerősíti a stockholmi konferencia környezetvédelmi ajánlásait.

1979 (Genf): A világkonferencia már kifejezetten az éghajlatváltozásról és klímapolitikáról szól.

1989: Az ENSZ elfogadja a globális klímavédelemről szóló határozatot.

1990: A két évvel korábban alakult IPCC közzéteszi első jelentését.

jumpstory download20210818 140254

1990 (Genf): 2. Éghajlati Világkonferencia (az IPCC első jelentése alapján).

1992: Az ENSZ elfogadja az Éghajlatváltozási Keretegyezményt mint hosszú távú munkatervet.

1995: Az IPCC közzéteszi második jelentését, melyben a helyzet romlását jelzi.

1997 (Kioto): Az itt megfogalmazott Jegyzőkönyv aláírói vállalták, hogy 1990-hez viszonyítva 2010-ig 5–8%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

2001: Az IPCC közreadja harmadik jelentését, melyben mérési adatokkal dokumentálják, hogy az előző jelentés óta még tovább romlott a helyzet.

2006: Megjelenik Al Gore (az USA volt alelnöke) Kellemetlen igazság című könyve (majd filmje) a globális melegedés fenyegető jeleiről.

2007: Az IPCC kiadja negyedik jelentését, melynek legsúlyosabb üzenete, hogy az elmúlt 10 évben a „kiotói vállalások” ügyében alig történt előrehaladás.

2009 (Koppenhága): Klímapolitikai csúcstalálkozó az 1992-es Keretegyezmény és az 1997-es kiotói határozat felülvizsgálatáról. A találkozó az egymásra mutogatás, a felelősség és a feladat másokra hárítása miatt tragikomikus kudarcba fullad.

2011: Az IPCC ezúttal különjelentést tesz közzé a klímaváltozás következményeként egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási események kockázatáról.

2012 (Doha): Javaslat a Kiotói Jegyzőkönyv módosítására, konkrétan a globális helyzet fenyegető romlása miatt a csökkentési vállalások részleges emelésére. A javaslat életbe sem lép, mert nagyon kevés állam csatlakozott hozzá.

2014: Az IPCC ötödik jelentése, mely egyre fokozódó fenyegetettséget jelez.

2015: Az ENSZ 193 tagállama egyhangúlag elfogadja a Fenntartható Fejlődési Célok című programot, amely 17 pontban foglalja össze a fenntarthatóság – vagyis a mindenre kiterjedő, globális Föld-védelem – céljait, feladatköreit. Ezek között a 13. számú a „Fellépés az éghajlatváltozás ellen”.

2015: Megjelenik Ferenc pápa Laudato sí (Áldott légy) című – tudósok, szakemberek seregének bevonásával megírt, magyarul is olvasható – enciklikája, amely alaposan kidolgozott, komplett Föld-védelmi koncepció. Az egyik fejezet címe: Az éghajlat mint közjó.

jumpstory download20210818 140110

2015 (Párizs): Az ENSZ 1992-es Éghajlatváltozási Keretegyezménye részeként megfogalmazott Párizsi Egyezményt közel 200 ország írja alá. Célként jelöli meg, hogy a Föld iparosodás előtti átlaghőmérsékletéhez képest a melegedés lehetőleg jóval 2 oC alatt maradjon. Újdonsága, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének eddig kötelezően meghatározott %-ai helyett – minthogy azokat az országok alig tartották be – taktikát váltottak. Most minden ország maga határozza meg hozzájárulását a globális cél eléréséhez. Ez fontos lépés, hogy végre ne fulladjanak kudarcba a klímavédelmi tárgyalások a „gazdagok” és „szegények” folytonos egymásra mutogatása miatt. Ugyanakkor ettől erőtlen és erélytelen is lesz az Egyezmény.

2017: Donald Trump elnök bejelenti, hogy az USA kilép a Párizsi Egyezményből. Ahogy mondja: „Nem hiszem, hogy a klímaváltozás hatással lenne az amerikai gazdaságra.”

2018: Az IPCC ezúttal különjelentést tesz közzé, melyben – újabb számítások alapján – jelzi, hogy nem elegendő +2 oC alatt tartani a globális melegedést; +1,5 oC alatt tartás szükséges.

2019: Greta Thunberg 16 éves svéd klíma-aktivista beszédet mond az ENSZ Klímacsúcson a klíma-fenyegetettségről. Felháborodva vonja felelősségre a politikusokat.

2019: Magyarország megvétózza az uniós javaslatot, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen. „Ha jobb a klíma, de az emberek nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő. Olyan megoldás kell, hogy klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is. Ehhez pénz kell; erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell” – nyilatkozza a magyar miniszterelnök. Nem sokkal később ennek a véleményének ismét hangot ad: „Az EU abszurditásig emeli a klímacélokat”.

2021: Joe Biden elnök bejelenti, hogy az USA visszalép a Párizsi megállapodásba.

2021: Az IPCC hatodik jelentésének első kötete.

Nézzük néhány kategorikus megállapítását!

jumpstory download20210818 140211

  • Ma már nem kérdéses, hogy a klímaváltozás mértékéért nagyrészt az Ember felelős.

  • Az általunk okozott változások jó része lassú, de már leállíthatatlan: például az óceánok melegedése, s ennek következtében a tengeri korallok pusztulása, az Északi sark-vidék vízen úszó jégtábláinak olvadása.

  • A globális melegedés miatt Grönland és az Antarktisz jégtakarója – tehát a szárazföldi, tengerszint feletti jég – ijesztő mértékben olvad, ezért emelkedik a tengerszint. A csak egy-két méternyire kiemelkedő szigetek és a tengerparti települések víz alá kerülése miatt százmilliók kerülnek élhetetlen helyzetbe.

  • Növekszik az esélye, hogy megváltozik (összeomlik?) a nagy óceáni szállítószalag (Ocean Conveyor Belt) áramlása; pl. eltűnik vagy máshova helyeződik a Golf-áramlat, kiszámíthatatlan éghajlatváltozásokat okozva az érintett – fél-kontinens méretű – területeken.

  • A jövőben sokkal gyakoribbak lesznek az extrém időjárási események: rendkívüli hőségek, hirtelen égszakadások és árvizek, hosszú ideig tartó aszályok stb. Erről írja Ürge-Vorsatz Diána (az IPCC egyik szakértője): „Az idén nyáron tapasztalt rendkívüli események, a hőhullámok, a hatalmas esőzések és az erdőtüzek mindössze 1 oC-os melegedés mellett mentek végbe. Márpedig az előrejelző modellek szerint a rendkívüli időjárási események a melegedés mértékével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak majd.”

A klímavészhelyzet kezelését – vagy legalábbis hatásainak mérséklését – illetően az IPCC legújabb jelentése hangsúlyozza, hogy „Azonnali és nagy léptékű változásokra van szükség, ha el akarjuk kerülni, hogy rövid időn belül az élhetőség határáig melegedjen a bolygó. S ahhoz, hogy a klímaváltozást lelassítsuk, a kormányoknak nettó nulla kibocsátásra kell törekedniük.” A kormányok azonban politikai sikereik érdekében nem hosszú távú folyamatokban gondolkoznak, hanem a következő választás megnyerésében. Ezért lényegében „nem értik” ezt az üzenetet. Orbán Viktor az Európai Tanács klímakérdéssel is foglalkozó tanácskozása után mondta: „A klímavédelem fontos, de az árát a magyar családok helyett a klímarombolóknak kell megfizetniük”. Ez jogosnak hangzó kijelentés, de mintha „elfeledkezne” arról, hogy mi, magyarok is „klímarombolók” vagyunk. Az ökolábnyomunk közel kétszer akkora, mint az ország ökológiai kapacitása. A mi életmódunk is hozzájárul, hogy a Föld adott évre jutó természeti erőforrásait az emberiség – a javakban dúskáló jenkit és az éhhalál szélén tengődő szomálit is ideértve – ebben az évben már július 29-ig elhasználta. Legföljebb arra hivatkozhatunk, hogy nem vagyunk olyan mértékben klímarombolók, mint mondjuk Franciaország. De ez sovány vigasz.

jumpstory download20210818 140443

*

A biodiverzitás ijesztően gyors csökkenéséről ugyanilyen hosszú előzménylistát és ugyanilyen szomorú „zárójelentést” lehetne összeállítani. S tudjuk, a fajok gyors kipusztulását óriási mértékben szintén az ember az okozza. Márpedig a sokféleség nemcsak gyönyörködtet a bioszféra stabilitásának alapja is. Vagyis nemcsak a melegedés, hanem a biodiverzitás-csökkenés is összeomlással fenyegeti a Föld teljes ökológiai rendszerét.

  1. Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület).
kép | jumpstory.com