Lugosi Lou

VÉGRENDELET

VÉGRENDELET

Cupika néni meghalt. Nincs jobb hírem. Gyurka beszél. Földszint kettő. Emlékszik rám? Emlékszik Cupika nénire?

84 éves volt. Hagyománytisztelő. Az anyja is 84 éves korában hunyt el, és a nagynénikéje is. Tradíció volt ez az egész családban. Cupika néni soha nem kívánt kilógni semmilyen sorból, átlépni valakin, leelőzni valakit. Lemaradni sem akart. A sorban maradt, illetve megbotlott a küszöbben, amikor a telefonhoz sietett. A pesti szobákban a telefonkészülék felé vezető hosszú, göröngyös úton esnek el legtöbbször az öregek. Sokszor a szőnyeg kunkorodik fel, a rojtja bogozódik össze, olyan csapdát állítva, mint a borzoké az erdőben. Néha egy szék is beáll az útba, amelyet a takarító véletlenül félretolt. Az öregek meg sietnek. Azt hiszik, a fiuk telefonál. Mind azt hiszi.

totyogva igyekvő

Cupika néni is azt hitte, el kell érnie a kagylót, amíg szól a csengő. Most is beállt hát egy hosszú sorba, a nyugdíjasok totyogva igyekvő sorába. Nem gondolhatta, hogy a fia telefonál Kanadából, mégis beállt a csapatba. Ha elnémul a csilingelés, azt jelenti, hogy a fiú letette a hallgatót és elment. Elment az irodába, a vendéglőbe, a szerelméhez, a gyerekekért az iskolába, és ki tudja, mikor csenget újra. Mi történik, ha nem csenget többé?

A csend akkor ráül a bútorokra, beköltözik a pormacskák szívébe, bevonja az ablaküveget. Nem látni többé az utcát.

Sötét lesz.

Az öregek félnek a csendtől. Abban van mindaz, amit nem ismerünk, minden, ami vár ránk, amik voltunk, amik leszünk.

tapsot is kaptak

A bérház udvarán van egy kis tó, vagy inkább egy nagy pocsolya. Ott kacsák élnek, szárnyukkal csapkodva, gágogva, örömteli vigasságban. Négy óra tájt a ház nyugdíjasai kimennek a gangra és elgyönyörködnek bennük. Cupika néni is mindig ott állt, az első emelet rácsának dőlve, és dobálta nekik a kenyeret, amelyet délben hozott az ebédeltető ember. A feltűnést elkerülendő barna vagy szürke, leginkább színtelen tollazatú récék voltak, mindenesetre jól elszórakoztatták közönségüket. Még tapsot is kaptak. Az egyik állat bukfencet vetett.

A hatóságok persze ellenük fordultak a rettentő bűz miatt, amit az udvar közepén lötyögő állóvíz árasztott. Mert lefolyó nem volt.

Egy állatvédő ásta a gödröt. Kedves lány, ő vitte a kacsákat a Kmetty utcai bérház udvarába. A postás zsebkendőt tartott az orra elé, ha levelet hozott, többen el akartak költözni a kerületből. A kacsák már komoly veszélyben voltak, amikor Cupika néni meghalt. A telefon felé vezető úton esett el. A harmadik emeletiek azt beszélték, hogy a fia nem is telefonálhatott, mert Kanadába vándorolt. Onnan meg nem szokás. Nagyon messze van. Drága.

A cirádás sublót tetején végrendeletet találtak: Mindenemet a kacsákra hagyom.

kép | fortepan.hu