VÉGKÉP(P)
A HIDEGHÁBORÚ UTÁN – MARTIN ROEMERS KÉPSOROZATÁHOZ
Félrebillent nagy kockafej,
kiszenvedett téglatest.
A kommunista jéghegy csúcsa
kétszintes és szögletes.
Nem akad fenn benne élő
(madárnak, halnak sincs jele).
Nem vasököl pusztította,
az enyészet verte le.
Ház táj nélkül önmagában:
Tarkovszkij-vízió.
Minek épült, már nem számít,
arra még ma is jó,
hogy a múltad – ki itt belépsz –,
bármi volt,
tényleg végképp eltörölje.
Láttam a házat az Etnán,
melyet tömör kő lakik;
az elöntött falut Erdélyben
– s a pokol más zárványait.
Ez itt viszont a semmi ideája;
letisztult formában: nemlét.
Holtnál holtabb tenger,
mit a Sztüx etet,
vizébe oldva sok ezernyi emlék –
A semmit is ábrázolni lehet.