Pintér Sándor

VÉGIGGÖRDÜL

2003 szeptember

VÉGIGGÖRDÜL

Az éj helyén egy kő lakik,
Arca poros, akár a csend.
Dől az égbolt, dől, dől alá,
Mennydörgi az örök jelent.

Szobrokon túl, túli talány:
Az éj helyén egy kő lakik;
Porcelánriadt, szélnehéz,
Végighadarja titkait.

Kimondhatatlan ragyogás;
Éjfél gubbaszt a csontokon.
Az éj helyén egy kő lakik,
Végiggördül a sorokon.

Ősi rögtön. Árnyéktalan.
Csendeddé lopja szavaid.
Légy vak, süket, ossz vagy szorozz:
Az éj helyén egy kő lakik.

kép | adobe.com