TÉTOVASÁG

Üresek mozdulataim,
gondtalanok, mint hajnali ébredéskor a test,
amikor a szándék még nem tetten érhető.
Az önműködés ad valamiféle boldogságot.

Rögzíteném az élményt,
hogy bármikor előhívható legyen,
de hiába próbálkozom, nincs hatalmamban.

Így marad a felejtés, a sötét doboz, a filmtekercs nélküli vetítő.
És a rácsodálkozás:
egy ismeretlen kéz áramot kapcsol,
és mintha mozi vásznát nézném,
miközben megtelik fénnyel,
magamat követem.

kép | pxhere.com