TANUL ÉLNI

Az éjszakai nap,
mint a titok forradása,
a már nem gondolhatónak
nem gondolása.
Az éjszakai napban
nincs a napnak éje,
csak borulása.

*

Ujjaimat az átsütő nap elcsontosítja –
ami átlátszó, azt nem temetik tovább.

*

Szomjúságom mért keressem.
Messze tartja, elfelejti
lélegzetét a szél a szélben.

*

Álom nélkül forog a szem,
látványát visszafényli –
ami árkából megterem,
ami port talál odabenn,
abból tanul élni.

kép | Takeshi Kuboki, flickr.com