A „LEGÚJABB FOLYAM”-HOZ

Géher Költőnek a hatvanadikra: Üdv! és bízva bízzál…

Evezz, evezz, kis dalfüzérem,
Az időnek hullámain,
S ha sajkámmal nyugpartom érem,
Mosolygj szűk halmom ágyain
Rezgjetek lant s szív húrjai (…)
Kazinczy: Ajánlás

Így evezve, küzdök, élek
Birtokom remény s a lant
Kisfaludy Károly: A két hajós

Mint áradt folyóvíz rohan az idő, – én
Hallom-e zúgását, vagy csak hallni vélem?
Arany: Válság idején

Az Úr énnékem őriző pásztorom
Azért semmiben meg nem fogyatkozom,
Gyönyörű szép mezőn engemet éltet,
És szép kies folyóvízre legeltet.
Szenci Molnár Albert: XXIII. zsoltár

„Szerettem mindent, ami új,
szerettem mindent, ami ódon:
úsztam kanyar, gonosz folyókon (…)
bús zene volt a lelkem,
éltem ütemét:
ha meghalok, az Isten
behunyja egy szemét.”
Babits: Naiv ballada

(…) Látunk sokat, ki zuhatag gyanánt
Zajongva és dagályosan rohan,
Elnyomja a szót, mely lágy s emberibb;
S szétloccsanván az ugró szirtein:
Por- és köddé oszlatja fel magát.
Te zajtalan futsz, mint a mély folyam,
Mely csendesen tágítja a medert,
S virágba, zöldbe vonja a mezőt (…)
Tompa Mihály: Újévi üdvözlet

Ő: a nagy-nagy Életfolyóvíz,
Zuhogva zúg, kacagva harsog,
Sodor, zúz, ont, fut szüntelen,
Nem fogják gátok s renyhe partok
Ady: Isten, a vigasztalan

Néked, Ulisszesem, küldöm e levelet Ovidius Ányos s mások névében is! Nagy Evezős, kérlek, biztatlak, hogy ügyelj arra, ami kell, s figyelmezz a jóra: hajóra! Új horizontok libegnek elébed, / Minden percben új, félelmes az Élet, s Te gunnyasztol, csücsülsz? Lásd: jelen s jövő közt nyújtózik a Nagy Víz: a „Legújabb folyam”. Vesd el restségednek ónsulyu köntösét, láss dologhoz nyomban, fogj evezőt tüstint – „tüstint” szót (tudjuk jól) könnyű (ki)mondani –, menj, nézz szét a vízen. Magam szorgalmasan már odakukkoltam, s látásokat láttam: hajósok százait, százados sodrással dacoló sok férfit, örvénnyel küszködőt, kik sziréndalokkal, Syrenaként zengve az összes vizeket telekornyikálják: a Balti partoktól a kék Adriáig, az Értől az óceánig, a négy folyamtól (akármelyik négytől) a Kis-Túrig s tovább, és mind Tereád vár, Tereád! Daluk kihallgattam. magnómba bécsaltam, kabinomba térve hűen lejegyeztem, s íme most, Ünnepelt, általnyújtom Neked.

kép | vecteezy.com