Taizs Gergő

VISSZAFAGYOTT CSAPADÉK 

NA, AKKOR TÉNYLEG MEGIJEDTEM

VISSZAFAGYOTT CSAPADÉK 

nem ijedtél meg
amikor megértetted
történt valami
ha hirtelen kell ébredni
az ismerősen csengő valaholban
és sosem volt semlegesebb
a január pedig már
kirángattak a sötétség hátsó
üléséről mikor a kiáltás
az autó aztán a semmi most
mégis a tárgyakból zúgó
csend tompa illanásában
figyeled hogy tenyeredhez
másféle sötétség sejtelmei
tapadnak a szilánkok torz
üveggolyók ujjaid közt
gömbölyödnek és lazítják
a tér csiszolatlan szorítását
a fent és lent öntudatlan
cserélődnek az ablakkereten
kilépve hóba markolsz
vagy az égbe az alvázról
lekapart fény szálakra
foszlik utolsót fordul
a kerék míg a hangok
visszakúsznak a tájba
éjszaka nem szabad kiabálni
valaki mégis istent emlegeti
fennhangon de téged bámul
mindvégig és nem érted
miért is kéne megijedni
bármitől

kép | shutterstock.com