ÖNKOGNITÓ
nem tudok semmit a költészetről
a költészet mindent tud rólam (voltam
visszhangból komponált áttétes álom)
csillagok csöndje csorog belém
hajnalban ruhámra tűzik a ködöt
tűröm a bizonytalan vonalvezetést
kontúrok dadogják mozdulataimat
nem tudok semmit a tengerekről
a tengerek mindent tudnak rólam (leszek
iszapból font illékony struktúra)
a bálnák szívhangja rendszert alkot
isten nem beszél emberi nyelveken
fennhangon titkolom tehetetlenségem
hogy hálóval kifoghatatlan a víztömeg