MÉGSEM ÚGY
Hommage á Horgas Béla
egészen hasonlatos ez
a mi
testetlen filozófiánk
álmukban vágtázó nyárfák
suttogását véljük hallani
alig a csönd fölött
modellálják bennünk az éjszaka-
dékait
mint sörét
megriadt madarak rebbennek
szerteszét
különben dehogy meg minek is
kérdezzük s most mégis
és mégse hiába
és addig gyakoroljuk talán
míg szokássá válik
turbulens textúráink eszmélet-
vesztése