BEVETÉSRE VÁRVA
WORLD PRESS PHOTO
A gyarmatosított napok alatt
a fémfödte lőporabúzus.
És az annektált álmok szövetsége,
az ütközetben eltűnt mozdulatlanság,
a taktikai tremor.
Az évszakok rangjelzése a fákon.
És a tájidegen menhirek,
ahogy gombamód, mintha gyepszőnyeg-
bombázás után.
És a vigyázzban álló magány,
amint saját árnyékának dől.
A gázálarcon átszökő mondatok,
mint potenciális fenyegetés.
És a kibiztosított gesztusok,
a fedezékbe húzódó képzetek.
A tűzzel festett képek színtelensége,
a mesekönyvből terjeszkedő tündérblabla,
a propagált megelőző csapás.
És a pánik alakulatai,
a kényszerűen gyakorlatozó szívverés,
a likvidált pillantások.
A szorongás, akár mellkasra
csavart szögesdrót.
És a menekülési útirány a belső-
segélycsomag felé.
A kifacsart hitek maródisága.
A járulékos veszteség,
hogy besült.
És a hatástalanított csend
hiábavalósága.
Kép | Valery Melnikov, Oroszország, Sputnik
Hír, 1. díj, sorozat, Az év sajtófotója díj egyik jelöltje
Egy rakéta a mezőn a karabahi Martuni (Khojavend) település bombázása után november 10-én.
Harminc év év szünet után szeptemberben kiújult az azeri-örmény harc Hegyi-Karabahért. 1994-ben, az első háborút követően az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban élő örmények egyoldalúan kikiáltották független államukat. Évtizedek teltek el anélkül, hogy rendeződött volna Hegyi-Karabah státusza, a szórványos katonai összecsapások folytatódtak.
A 2020-ban kirobbant második karabahi háborúért mindkét fél a másikat okolta. A harcokat november 9-én az Oroszország közvetítésével létrejött megállapodás zárta le, amelynek értelmében Azerbajdzsán visszaszerezte az 1990-es években elvesztett területeket, de a régió fővárosa, Sztyepanakert az örményeké maradt. Bár a harcok véget értek, a megbékélés mindenkinek nehéz lesz, mert az örmények úgy érzik, elveszítették szülőföldjüket és otthonukat, az azerieknek pedig egy lerombolt országba kell visszatérniük.
WORLD PRESS PHOTO kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
szeptember 24 – október 25.