SASSZÉ

Áll az őszülő egérfarokból csavart kontyú nénike a járdaszélen, kezében necc, fut rajta a szem, mellette a nyomógombos jelzőlámpa oszlopa. Gyanakodva nézi, aztán erőt vesz magán, bátran megnyomja a sárga gombot, amire az van írva nagy, piros betűkkel, hogy nyomja meg hát. Fellélegzik, amikor másodpercek múlva zöldre vált a lámpa átellenben, sikerült! Fürgén lelép a járdaszélről, diadalmasan áttipeg, fel a szemközti járdaszélre, kíváncsian visszanéz, a zöld emberke már pislog a fémernyő alatt, a nénike elkomolyodik, megnyomja gyorsan az innenső gombot is, mert neki már nem kell a szabad jelzés, még ilyen kis pislogó sem, nincs rá szüksége, kikapcsolná, csakhogy a furmányos szerkezet, ki tudja, miért, újra tisztán fénylő zöldet mutat. Lelkiismeretesen visszatipeg, az autósok kezdik elveszíteni a türelmüket: egyetlen nénike sasszézik a két járdaszél között, aki most még egyet nyom a gombon, elvégre ő ezt az oldalt itt akarta hagyni, jön hát újra át, de most nem néz vissza, felszegi a fejét, amennyire kitelik tőle, siet, ám ahogy átér és fellép, határozott mozdulattal nyom egyet megint az innenső gombon.

A JÁRDASZÉL hívó szóra készült összeállításból

kép | jumpstory.com