SZÜRREÁL

Zsebembe gyűröm a fényt,
megkötözöm a levegőt,
nagyot rúgok egy számomra ellenszenves
német névelő fenekébe! Az utcán
lehajolok egy háztetőre, mert elgurult
a lélegzetem,
– „elakadt” – igazít ki a tükörponty,
aki karonfogva sétál velem.
Otthon kettesben vacsorázzuk
egymást, mint a szerelmesek,
nem marad belőlünk a tányéron más, csak
egy szemöldök és pikkelyek.

kép | tomgigabite, shutterstock.com