SZÖGLIGET: FALUVÉG

az út kíváncsian befut
az erdőbe otthagyja a falut
dühödten megugatják a kutyák
a széllel szeretkező cserefát
benéz a zöld az ablakon
a megolvadt aszfalton birkanyom
pisztrángos patakba lép a hegy
közel és távol most minden egy
feketerigó matat a fenyőn
buborékként pattan el időm
homlokomra szorítom tenyerem
nagyon itt vagyok ezen a helyen

kép | Czóbel Béla: Faluvége