A GONDOSKODÁS MINTÁZATAI

Interjú Popovics Viktória kurátorral a Vigyázat, törékeny! / Handle with Care című kiállításról (Ludwig Múzeum)
2023. szeptember 15. – 2024. január 14.

Mit jelent számodra a gondoskodás?

Számomra a gondoskodás az anyává válással lett más, de jóval több a gyerekekről gondoskodás feladatain. Alapja személyközi kapcsolatainknak, meghatározza életünk különböző, születéstől a halálig ívelő szakaszait.

Az anyaság egy nő életében drámai átalakulást hoz, fizikai, biológiai, pszichológiai és spirituális értelemben egyaránt. Nevezik ezt az időszakot „matrescence”-nek (az angol adolescene=kamaszkor mintájára), amikor akár a világképünk is radikálisan megváltozik. Az utódgondozással kialakul egyfajta „gondoskodó agy”: a folyamatosan gondoskodási tevékenységet végzőknél idegrendszeri és kémiai változások mennek végbe. Nők és férfiak ugyanúgy megélhetik ezt, ha egy újszülöttről gondoskodunk, más agyi területek kapcsolnak be, mint például szellemi munkavégzés közben. A politikai döntéshozók többsége nem vesz részt ezekben a feladatokban és ez tetten érhető a társadalmi problémák kezelésén, és a gondoskodás különféle intézményeinek állapotán.

A gondoskodás komplex szemléletmód, amelyen keresztül a világra tekinthetünk, a segítéségével jobban megérthetjük az életünket átszövő hatalmi viszonyokat, rávilágít a társadalmi, nemi és földrajzi egyenlőtlenségekre.

Hogyan zajlott a láthatatlan munkához kapcsolódó művészek és munkák kiválasztása?

A gondoskodás számtalan vonatkozása közül a láthatatlan munka kérdésköre egyértelműen feminista program. Az egyik legismertebb és legtöbbet hivatkozott képzőművészeti példa az amerikai Mierle Laderman Ukeles Maintenance Art manifesztuma^[1], a szerzőnek szinte egész életművét a gondoskodás egyéni és kollektív kérdései hatják át. A kiállításon azonban szerettük volna tartani a lokális vagy régiós fókuszt, ezért a kelet-közép-európai régió feminista művészétől, Sanja Ivekovic-tól választottunk egy videóművet. Az Invisible Women of the Erste Campus című munkája a kiállítótéren kívül, a lift melletti térben (a mellékhelyiségek közelében) kapott helyet. A horvát Iveković a bécsi székhelyű Erste Bank takarítószemélyzetével, szerb és horvát származású nőkkel készített interjúkat, hosszú ideig követte a munkanapjaikat, videón rögzítette, ahogyan takarítanak és mosogatnak. Az ERSTE BANK gyűjteményéből kölcsönzött mű jól láttatja a téma összetett társadalmi, nemi, gazdasági és politikai dimenziót. Ezt a szálat folytatja a Kijevben élő Okszana Brjukovecka, az általa megfestett takarító- és felszolgálónők ukrán vendégmunkások Lengyelországban. Mindkét projektben a nők alulfizetettek, kiszolgáltatottak, sérülékenyek, és anyagi vagy háborús kényszerből hagyták el otthonukat. Ebben a kontextusban látható még Oláh Mara OMARA két festménye, aki egyébként takarítónőként dolgozott, csak 43 éves korában kezdett festeni, és egészen a 2000’s évekig naiv cigány festőként tartották számon.

A kurátori szerepet is gondoskodó attitűdnek tekinti a kiállítás?

A kiállításon Dabi-Farkas Ritával dolgoztunk együtt, aki húsz éve múzeumpedagógus a Ludwig Múzeumban, eredetileg intermédia szakon diplomázott. Az ő nevéhez fűződnek többek között az integrált múzeumi foglakozások megértési nehézségekkel élő és ép gyerekek, valamint családtagjaik számára. Inspiráló számomra a társadalmi érzékenysége és a különböző hátrányokkal élőkkel szervezett foglalkozások során szerzett tapasztalata. Közösen igyekeztünk a kurátori rutinmegoldások helyett új utakat találni (pl. többszerzős szövegek, könnyen érthető nyelv^[2]), kilépni a megszokott keretekből (pl. külső helyszínek^[3]) és több teret adni a művészeknek. Néhányukkal szorosan és hosszú hónapokig dolgoztunk együtt, közösen ötleteltünk, és végül izgatottan vártuk egy-egy új munka létrejöttét. A múzeumi kiállítással sok a szakmai elvárás. Mi most arra törekedtünk, hogy ne „neveket” vonultassunk fel, hanem az adott témához megtaláljuk a művet, ami problémaérzékeny és a mai társadalmi valóságról szól. Számos kísérőprogram és partnerség (Romani Design, EMMA Egyesület, Igazgyöngy Alapítvány, Utcáról Lakásba Egyesület) is kapcsolódik a kiállításhoz, amellyel szerettük volna felhívni a figyelmet néhány fontos társadalmi munkát végző szervezetre is.

A gondoskodó kurátori gyakorlatnak^[4] gazdag elmélete és gyakorlata van, viszont ez kis lépésekből álló hosszútávú folyamat, ami a hazai kulturális intézményekben még gyerekcipőben jár. Ennek alapjaival szeretnénk bővebben foglalkozni a januárra tervezett Care-szimpóziumon, amely a kiállítás záróeseménye lesz.

Hogyan állt össze a kiállított anyag?

A külföldi művészek meghívásánál és kiválasztásánál fontos szempont volt a mű ökológiai lábnyoma, a költségvetés észszerű, demokratikus elosztása. Számos művet választottunk a múzeum saját gyűjteményéből (Oláh Mara OMARA, Alekszanr Csekmenyov), köztük több új szerzeményt most mutatunk be először (Ekaterina Liszovenko, Tranker Kata). A Ludwig Múzeum gyűjteményében szereplő művészek közül Andreas Fogarasi, Eperjesi Ágnes, Tarr Hajnalka új munkákkal, Kateřina Šedá pedig egy korábbi, Magyarországon még nem bemutatott installációval szerepel. Šedá munkája egy cseh kisvárosba települt koreai autógyárról szól, a helyi közösség és a kapitalista nagyvállalat kiegyenlítetlen küzdelméről, erős áthallással a mai magyar valóságra. A cseh művész majdnem húsz éve a közösségi művészet mellett köteleződött el, ilyen volt a Budapesthez kötődő Tükörhegy – Kateřina Šedá című projektje is. Most ezt a korábbi kapcsolatot elevenítettük fel azzal, hogy meghívtuk a kiállításba.

Phil Collins brit származású, Berlinben élő videóművész többször szerepelt már Magyarországon, a most látható videómunkája (Home to You) Kassa külvárosában, egy szegregált roma lakótelepen (Lunik IX) játszódik. A videóklipp fülbemászó dallama szinte becsalogatja a látogatót a vetítő terembe. A művet vitaindító munkának szántuk, roma-reprezentációról, társadalmi csoportok marginalizálásáról, előítéletekről, intézményesült és strukturális diszkriminációról.

A kiállításon hangsúlyos a roma téma. Miért?

Sokat gondolkodtunk azon, melyek a legégetőbb, a művészetben is megjelenő társadalmi problémák ma Magyarországon. Oláh Mara OMARA tíz művel szerepel a kiállításon, mert szinte minden, a gondoskodás mentén megjelenő témához van saját tapasztalata az egészségügyi intézményektől a családi életen át az oktatásig. OMARA élete jól mutatja, milyen a többszörös kirekesztettség: életművét akár a társadalmi gondoskodás intézményrendszerének roma tapasztalataként is végig lehet nézni. Keveset beszélünk az ilyen traumákról, arról meg főleg nem, hogy egy roma nő hogyan éli meg a szülészeti erőszakot vagy más egészségügyi beavatkozás során hogyan viszonyulnak hozzá.

Szerettünk volna a művek kapcsán beszélgetést kezdeményezni és tanulni a tapasztalatokból. Így jött létre a „Tevékeny gondolkodás” műhely Pócsik Andrea kultúrakutató és Oláh Norbert képzőművész közreműködésével, amely a gondoskodó intézmény, a társadalmi szolidaritás, a szociális háló és a béke fogalmai köré épülnek. (link)

Milyen kiegészítő elemek tartoznak a Vigyázat, törékeny! kiállításhoz?

Az első emeleti Lumi térben – ez a Ludwig Múzeum családbarát tere – látható Kállay Eszter munkája: arra az élethelyzetre reflektál, amikor egy (alvó vagy síró) babával próbál a szülő kiállítást nézni. Sokaknak ismerős, de alig átgondolt szempont a kiállítások tervezésekor. Még mindig nem teljesen elfogadott a gyerekkel érkező múzeumlátogató, pedig ezzel nincs baj, sőt! A kiállítás kapcsán kértük fel Kállay Esztert a gondoskodás témáit körüljáró kortárs költészeti válogatásra – ez a közeljövőben jelenik meg.
A kiállításhoz tartozik egy könyvtári intervenció is, az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (ERIAC) által létrehozott nomád könyvtár, amelynek művészi kivitelezése a Romani Design munkája.^[5]

Mik a további tervek?

A kiállítás végén szervezünk egy záró szimpóziumot „Gondoskodó gyakorlatok” címmel, ahol nemcsak értékeljük majd a Handle with Care kiállítást, hanem más intézmények hasonló törekvéseit is meghívjuk. Tervezünk egy hibrid kiadványt is, ami egyszerre lesz kiállítási katalógus, konferencia kötet és módszertani kézikönyv.

1. Szirmai Panni: KARBANTARTÓ MŰVÉSZET | Liget (ligetmuhely.com) ↑

2. Könnyen Érthető Kommunikáció (KÉK) a Vigyázat, törékeny című kiállításon | Ludwig Múzeum (ludwigmuseum.hu) ↑

3. „Igazán fontos, hogy itt vagyok” – Loránt Anikó és Kaszás Tamás | Ludwig Múzeum (ludwigmuseum.hu) ↑

4. Curating with Care, edited by Elke Krasny, Lara Perry, Routledge, 2023. ↑

5. RomaMoMA Nomád Könyvtár | Ludwig Múzeum (ludwigmuseum.hu) ↑

felső kép | MATERNAL FANTASIES, The First Supper, 2023 ©MF