Kókai János

SZÉP KILÁTÁS

2012 szeptember

SZÉP KILÁTÁS

talán mégis félre kell dobni a könyveket
essenek az ágy alá
(ahol mindig elfelejtek takarítani)
hogy a betűk és mondatok
többet ne álljanak bele a húsomba mint a szegek
ne húzzanak semerre

legyek könnyű tavaszi reggel
karomat simogassa a szappan
miközben a zuhany prüszkölve
spriccel rám
(talán épp kinevet)
aztán a törülközőt úgy csavarjam magamra
akár egy páncélinget

így bátran ülhetek az erkélyre
bámulhatok a napba
ahogy a pusztai állatok
és nem kell semmilyen filozófián kérődznöm
elég ha a parizeres szendvicset
darálom fogaim között

legyen üres a délelőtt
egy palack amit senki nem akar megtöltetni
felejtsem el mire is való a mobil
és ne működjenek reflexeim
melyek arra kényszerítenek
hogy percenként ellenőrizzem
ezt a furcsa vérnyomásmérőt

és miközben egy hangya küzdelmét figyelem
a megmaradt kenyérmorzsákkal
ahogy folyamatosan elakad
azt kívánom hogy most a gondolataim is
ugyanilyen lassan közeledjenek felém
a soha meg nem érkezés távlatával

kép | Sancho McCann, flickr.com