SZÉNA ÉS SZALMA
háromszáz évig
élve talán
meghalnál annyira
kihalna
belőled önzés vágy indulat
és élnél
hogy végre élhess
tapasztalataidra
támaszkodva
megbánásra nem szoruló
döntéseket hozva
– a döntetlenek irgalmát
és irgalmatlanságát
hordva
terítve
tovább a határban
széna és szalma
egyetek borjacskáim –
a nap
ma is föld alá zuhan
az éj
holnap is hajnallá hasad –