Somos Béla

SZEMÉLYRAGOK ÉS EM(SZIM)PÁTIÁK

2001 szeptember

SZEMÉLYRAGOK ÉS EM(SZIM)PÁTIÁK

Éppen kilógott a bele(m) a járdaszélen
s tudnivaló volt, lehetetlen általérni (nem?)
a túloldalra, autók sűrűjében, zsebredugott
(s a dudorodásra szorított) kézzel
állt(am) ott, a látszatot
őrizgetve, valamit rejtegetve, mintha kokott
állna az útszéli lenge súlyú enyhe
tavaszban, torkig a gase-ban
(talán csak nem kertészkedne (-nél?, -nék?),
fát nevelne (?)) (-nél?, nék?), a kelő nappal ő is kelne?
ki? magából?
az utca túloldaláról? valaki integetve
üdvözölt(-e?), üdvözölne? maradna? menne?
mintha közlekedésirányító közeg lenne
vagy stoppos, bizonytalankodott. Nos, ez a helyzet.
Ha volna kedve
– itt vagy ott –
helyembe'(n) lenni
valakinek
cseréljünk batyut
legott
a járdaszélen
vagy csupán
személy-
ragot

A JÁRDASZÉL című összeállításból
kép | shutterstock.com