SÍN, FASOR, SUSOGÁS
[ELZÚGOTT MELLETTEM]
a sínek mellett nőtt fel
mellkasában hordta
a mozdonyok kürtszavát
mint hullámvasút az ordítást
nem tartozott közénk
nem tartozott senkihez
álmában jegenyefa volt
kezét más jegenyefák fogták
lombjaiban őrizte a robogást
éjszakánként susogott
lágy kürtszót párát zakatolást
a többi jegenyefa csak állt
és hallgatott dobálgatták
egymásnak susogását
ő pedig nyöszörögve ébredt
egy háromlábú kutya nyalta
padról lelógó kézfejét
sosem beszélt nem is
susogott mellkasában hordta
a mozdonyok kürtszavát
a sínek menti tájat amit
utoljára látott elrobogó
ablaktáblák itták föl
és háromlábú kutyák és
jegenyék és éppen akkor
elzúgott mellettem is egy
mellkasból kiszabadult kürtszó
amit azóta is dobálgatnak
egymásnak a néma jegenyék