MEGOLDHATATLAN FELADAT 

szavakat írok egymás után
és egymás alá,
a ködben toporgó gondolatot, képet
vagy jelentést hívom,
s birkózom a cseppnyi szikráért,
mi életet lehel soraimba,
hisz csak uralkodókhoz méltó
hívásra,
trombitaszóra
és megalázkodásra hajlandó előjönni
rejtekéből, és csak
egy másodpercig mutatja meg magát,
hiúságában szépségét óvja a nézőtől
oktalanul,
mintha tolvajok környékeznék szüntelen,
és pöffeszkedve surran el,
emlékét is magával rántva,
hogy ne maradhasson semmi,
csak a tanácstalanság, a várakozás
szelíd bája,
és a kiszolgáltatottság,
mint lekaparhatatlan ragacs a testemen
– félek, sebbé issza be magát.

kép | vecteezy.com