Tamás Ferenc

STÁCIÓK

1998 június

STÁCIÓK

Ez fog történni, menthetetlenül.
Nesztelen (mint csiga ha siklik),
konokul (mint a gravitáció)
és súlyosan (mint a kőkapuk),
a mélytengeri halak nyugalmával
és magától értődőn (mint az öröklét)
bezárulnak a kőkapuk. Ennyi lesz.

Azután már csak derengő mosolygás.
Az együgyűségé. Reménykedésé.
A sejtelem felködlő mosolya.
Ami ott maradt, megnevezhetetlen.
Nem is volt. Nincs is. Nem tudod.
Kőfal sincs. Sohasem zárultak kőkapuk.
Elfeledett mélytengeri halak,
atommá transzformált öröklét,
elfoszlott jelenés, jelentéstörmelék,
zörejek, felcsukló szótagok.

kép | shutterstock.com