Somos Béla

VÖRÖSBEGY

VÖRÖSBEGY

Mindig más hang jön elő
             a tüdőből csak a levegő
de mire kiér megtelik
            valamivel emlékeit
hiszi
        nem hiszi
                                elviszi
mint egykor Assisi Szent Ferenc
a hangjuk elébe térdepelsz
inkább a madarakat
hallgatnád
                   dehogy magadat
azt a csöpp vörösbegyet
                                   ki körbe-körbe röpkedett
várt valamit
               talán magot
                            mert tél volt
                                     körbe’ hó fagyok
ő nem türelmetlenkedett
kereste a
               tekinteted
                    a bokorágon
                               közelebb
                                      merészkedett
                                             reménykedett
mutattad
üres
tenyered

kép | pixabay.com