A SEMMI ELLEN HOGY KÉNE VÉDEKEZNI
2010 augusztus
Kapaszkodnék belétek, faágak
de összetörtök, széjjelmorzsolódtok
a ritkás fák közt mért vagyok magam
miért nem lettem csapatos legénnyé
ki mindig hall egy jó káromkodást
vagy viccet, amin röhögni lehet
s nem veszi észre, hogy sötétedik
nincs ennivalója, nincsen már vize
a térkép hamis, az úti cél elveszett
s ha roppan lába alatt az avarba
süppedt száraz ág, megretten magától
nem kell vadállatoktól félnie
se vadorzótól, a vad benne lapul
ugrásra készen, friss vadmacskaként
arcába prüszköl, körmét kieresztve
égő szemével átlát a sötéten
várja az alkalmas pillanatot
vadakká leszünk magunkra maradván
ruhánk elvásik, csak egy husáng marad
kezünkben, amivel azt hisszük
védekezhetünk