ŐSZI ESŐKKEL IS

Bolondok virága illenék hozzánk.
Szívem néha szerelmes hajókürt.
Tested olyankor, mint egy távoli
város. Köpköd és dohog az olajos
masina, hogy ne múljon el
a percnyi nyár, míg átfut a gőz

a virágizmokon – De azután is
élni kell. Ha neked adnám
utolsó hajónevemet, a száraz
mederben ki építene várost?
Se szólhatnánk, se ehetnénk.
Az üres téren át rohan egy

bolond. Fején koszorú, kezében
horpadt bádogtölcsér. Eljött a
várost elsüllyeszteni: „Szavatok
panasz és hazugság!” De őszi
esőkkel is fordul a gép:
vadul, sértetten vigyázok rád.

kép | jumpstory.com