SÁNTA KUTYA? SCHUMI!

Az évek visznek tőled, nincs mese
ruganyt, dacot, hormonokat.
Csecsbimbó helyett szád drazsét szopogat,
homokot gyújt az egyik vagy mindkét vese.

Öntözd magad borral, nővel, zenével,
hidd csak, hogy írhatsz magad fölé baldachint,
mit elméd ifjan megtarthatni képzel,
az évek elorozzák sorra mind.

Most nézd, mit hagynak nálad; sokat ér
az is szentjózan vízbe már miért
ne merülhetne főd, hogy
hattyúdalod mielőtt
elkezdenéd, csak eddze gégefőd.
S közelre milyen jól lát már szemed,
ám elhomályosul, ki immár mást szeret,
bölcsesség ringat el, nem csalfa bajadér.

A szavak túlélnek, hisz ők már voltak,
mielőtt nyelni kezdtél levegőt.
A halál-eb, ki sokáig nyomodban kullogott csak,
egyszer egy kanyarban majd megelőz.

Schumi: az autóversenyző Schumacher (A költő szíves tájékoztatása)

kép | shutterstock.com