ROKON LÉLEK

A hanyatlás, beszélik,
ezúttal megállíthatatlan.
Valami intelligens fémmel
kivonják az ezüstöt a pénzből,
és csak a zsoldot fizetik időben.
Közben a kegyencek befolyása
egyre növekszik, már külön
páholysoruk van.
A könyvtár is az ő sugallatukra
maradt őrizet és fűtés nélkül,
hogy a feledésre ítélt tekercsek
késve kerültek égetőedénybe.
Olvasás helyett így inkább
az osztott ablakokból csodálom,
ahogy a kupolák és tornyok
(a nemes anyagoknak hála
s az akaratnak) még ragyognak.
A csengettyű jelére a másolóktól
átviszem az íveket a könyvkötőhöz.
Ő már megért hasonló időket.
Elhullott állatokból főzte a ragasztót,
puha betűket próbált ki a család könyvein,
és megrendelői meg állandó nő híján
olykor átlapozott egyet.

kép | Codex Pollick, flickr.com