Horgas Judit

PROPAGANDA ÉS IDEGMÉREG

Beszélgetés Rodics Katalinnal

PROPAGANDA ÉS IDEGMÉREG

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról tárgyaltak az uniós agrárminiszterek 2020 őszén. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértője, az agrár téma felelőse beszélt arról, a változások hogyan befolyásolják majd a hazai és az európai agráriumot.

Az új KAP az ígéretek szerint a klíma és ökológiai válság enyhítése érdekében „zöldebb”, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, jobban igazodik az egyes EU-tagországok lehetőségeihez, hogy miként kívánják teljesíteni a közös célokat. A környezetvédő civil szervezetek mégis aggodalmukat fejezték ki. Mi ennek az oka?

Elméletileg jó, hogy a KAP rugalmasan igazodik az egyes országok mezőgazdaságához – ha az ország döntéshozói valóban elkötelezettek a természeti értékek védelme mellett. Csakhogy Magyarországon a természetvédelmet teljesen leépítették, az Agrárminisztériumban nincs komoly súlya.

adobestock 121417091

2019 végén fogadta el az Európai Unió a Green Dealt (Európai zöld megállapodás), amelynek lényege, hogy minden stratégiát és megállapodást a környezetvédelmi alapelveknek kell alávetni. Ennek köszönhetően a KAP eredetileg számos pozitív elképzelést tartalmazott, de az Európai Parlament nagy pártjai összefogtak, és a zöldítések jó részét elutasították. Ez nem végleges döntés, az Európai Bizottság, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament egyeztetnek még, de a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság lobbiereje olyan erős, hogy számos párt nagykoalíciót alkotott, és elvetették a komolyabb reformokat. Sajnos, az is várható, hogy a mezőgazdasági miniszterek tanácsa is hasonlóan dönt, mert minden országban nagyon erős a nagyipari lobbi.

Milyen reformokat terveztek?

ördögi kör

Az Unió Talajtól a tányérig (Farm to Fork) elnevezésű stratégiájában olyan lényeges, a biodiverzitás stratégiával is harmonizáló elképzelések szerepelnek, hogy például 50 %-kal kellene csökkenteni a növényvédőszerek használatát, 30 %-kal a műtrágyák mennyiségét, 25 %-ra kellene emelni az ökológiai módszerekkel művelt területek arányát. Minden mezőgazdasági terület 10 %-át természetközeli állapotban kellene hagyni: kis erdősávot, vizes vagy bozótos felületet a madaraknak, rovaroknak és más élőlényeknek. Ezt ökológiai fókuszterületnek nevezik, és mezőgazdasági szempontból is hasznos, mert a jelenlegi kártevők 90 %-a féken tartható lenne a természetes ellenségeivel. De mivel a rovarölő szerek azokat is elpusztítják, elkezdődik az ördögi kör, és csak egyre nagyobb mennyiségű rovarölővel lehet a kártevőket visszaszorítani. Ugyanez játszódik le a talaj műtrágyázásakor. Ha hagynánk, hogy a természetes élőlények humuszt termeljenek, az megfelelő táplálékot adna a termesztett növényeknek, és szivacsszerűen a csapadékot is jobban felvenné és megőrizné. A műtrágyák azonban elpusztítják a talaj élővilágának nagy részét. A szükséges tápanyagnak csak egy részét lehet ezután a műtrágyákkal pótolni, de a humusz teljes gazdagságát nem.

Magyarország írásban leszögezte, hogy elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak tartja az ökológiai módszerekkel művelt területek 25 %-ra növelését, és a növényvédőszerek használatának 50 %-os csökkentését. Milyen indokokkal magyarázzák a döntést?

Az ökológiai fókuszterületek kapcsán például azt állították, hogy ezzel megvédték a magyar kisgazdákat az EU-tól, és így az egész földterületükön termelhetnek. Korábban a magyar kormány azt is megengedte, hogy az ökológiai fókuszterületeken a gazdák szóját és energianövényeket termeljenek, és vegyszereket használjanak.

adobestock 302279446

A kormányzat másik érve, hogy éhen halna az ország, mert műtrágyák és növényvédőszerek nélkül nem tudnának eleget termelni. Még ma is arra az 1950-es évektől sulykolt érvre hivatkoznak, hogy így lehet a terméshozamot növelni, de hiába termelünk többet, ha nincs benne annyi tápanyag, mint az ökológiai gazdálkodással termelt növényekben. A Greenpeace laboratóriumában idény előtt, márciusban vizsgáltunk több mint húsz helyről beszerzett primőr paprikákat. Találtunk olyat, amiben 17-féle vegyianyag-maradvány volt. Tehát nemcsak nincs bennünk elég tápanyag, de még az egészségünkre káros vegyianyagokat is bőven tartalmaznak.

A növényvédőszerek egészségre gyakorolt hatását nem vizsgálják, nem kötik engedélyhez?

De igen, csakhogy ezeket egyenként vizsgálja meg az Unió, állatkísérletek alapján következtetnek, hogy milyen koncentrációban lehet az emberre és a környezetre biztonságos az adott vegyület. Manapság azonban többszázféle növényvédő szert használnak, és ezek kombinációjáról fogalmunk sincs. A Greenpeace angliai laboratóriumában vizsgálták egy gombaölő és egy rovarölő szer egymásra gyakorolt hatását, és azt találták, hogy a gombaölő ezerszeresre emelte a rovarölő hatását a méhek esetében, mert ezerszer kisebb koncentrációnál már elpusztultak a méhek. És ez csak két növényvédőszer. Számos nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a rákbetegségek és a különféle allergiák jelentős részében, az Alzheimer- és a Parkinson-kór terjedésében is szerepet játszanak ezek a vegyi anyagok, és bizonyos rovarölőszerek mérhetően csökkentik a gyerekek IQ-szintjét, mert ezek idegmérgek. Az Európai Parlament által megrendelt, nagy összefoglaló tanulmány szerint 125 milliárd euró kiesést jelent Európának az emiatt várható, élethosszig tartó csökkent munkaképesség. Sajnos, ezeknek a növényvédőszereknek az árába nem számolják bele a hosszú távú társadalmi költségeket.

a saját egészségünket veszélyeztetjük

A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének tanulmánya és több más nagy kutatás is azt bizonyítja, hogy több és jobb minőségű élelmiszer termelhető ökológiai módszerekkel, helyben termeléssel, a kisgazdaságok életben tartásával, mint nagyüzemi mezőgazdasággal. Magyarországon hatalmas területeken kukoricát, napraforgót és repcét termesztenek. Ezek nem az emberek táplálását szolgálják, hanem a nagyüzemi állattartást, ami globálisan az összes mezőgazdasági terület 75%-át használja el. Emiatt irtják az őserdőt Dél-Amerikában, és telepítenek szója zöldsivatagokat. Ebben az EU-nak nagy felelőssége van, mert az ott termelt, génmódosított szója jelentős része ide jön takarmányként. A WHO már évek óta újra és újra figyelmeztet, hogy 75%-kal több húst és tejterméket fogyasztunk, mint amennyi egészséges lenne, de ezzel nemcsak a saját egészségünket veszélyeztetjük, hanem súlyosan megterheljük a környezetet is. Jelentősen csökkenteni kellene a hús- és tejtermékfogyasztást, és a hazai nemzeti parkokban szabadon tartott, legeltetett állatok húsát kellene fogyasztani, nem a külföldről, például Chiléből ide szállított húsokat.

adobestock 357819841

Mindezeket figyelembe véve ökológiai módszerekkel, kevesebb pazarlással Európában bőven meg tudnánk termelni a megfelelő mennyiségű, de sokkal jobb minőségű táplálékot. Ráadásul ez a klímára és az élővilágra is jótékonyan hatna, mert az üvegházhatású gázok közel 50%-a származik az élelmiszerelőállítási folyamatokból, nemcsak a mezőgazdaságból, hanem a sok felesleges szállításból, például amikor egy joghurt összetevőit tízezer kilométerekről szedjük össze, pedig 10 kilométerre is megtalálható. Azon is el kell gondolkodnunk, hogy nagy területeket használunk el a biodízel, bioetanol előállításához szükséges növények termesztésére, arra hivatkozva, hogy az megújuló energiaforrás, holott könnyű belátni, hogy a kőolaj alapú mezőgazdaságban termelt növény használatával összességében nem védjük a környezetet.

A tudás tehát megvan, csak politikai akarat kellene a rendkívül erős lobbik visszaszorítására.

A globális növénytermesztés és élelmiszer-ellátás 30%-át a kis (2 ha alatti) területtel rendelkező gazdálkodók adják. Ők használják a mezőgazdasági területek 25%-át, és nekik köszönhetjük a még meglévő agrobiológiai sokféleséget. A KAP reformja elvileg a kisgazdáknak juttatna több támogatást. Ezzel mi a helyzet?

Nagyon fontos lenne, hogy azok a kezdeményezések kapjanak támogatást, amelyek a közösség érdekeit szolgálják, és nem nagy cégek zsebét tömik meg.

hatalmas összegeket kapnak

Itthon a reklámszöveg mindig is a kisgazdák védelme volt, de a valóságban az állami földek bérbeadásakor és a privatizáció során sem ezek a célok érvényesültek. A Kishantosi non-profit Vidékfejlesztési Központot, az ott folyó oktatást és biogazdálkodást is tönkretették, odaadták a földeket állítólagos gazdáknak, akik között volt használtruha-kereskedőtől építési vállalkozón át mindenki. A nagyüzemi állattartásban hatalmas összegeket kapnak, pedig a kis állattartókat kellene támogatni, akiknek 10–20 legeltetett tehene van. Számos példát láttunk arra, hogy különböző ürügyekkel, például, hogy nem jól töltötte ki az igénylési lapot, visszavontak támogatásokat, és újraosztották a saját szempontjaik alapján. Időnként egy-egy gazdának adtak, akit aztán mutogatni lehetett, meg néhány hangadónak.

A többi európai országgal összevetve, mennyire súlyos Magyarországon a helyzet?

Speciális eset, hogy a földrablást nálunk a saját kormányunk végezte, de földrablás zajlik a többi európai országban, sőt az egész világon. Ennek az a fő oka, hogy az elmúlt 30 évben az élelmiszeralapanyagok ára 40–60%-kal csökkent. A gazdálkodókat hozzászoktatták, hogy ne önellátásra termeljenek, hanem eladásra, exportra. Ha valaki például Szabolcsban nagy mennyiségben almát termel, azt el kell adnia, és ilyenkor bejönnek a dömpingárak, annyira nyomják le az árat, amennyire csak akarják. Ha 14 forintért veszik át az alma kilóját, a gazda nem tud mit tenni, nem tud teherautókat szerezni, hogy felvigye a termést a budapesti piacra. Vagy eladja annyiért, vagy le se szedi, hanem kihúzza az almafákat, és következő évben már kukoricát termel rajta. A kisgazdák egyszerűen nem tudnak megélni, ezért inkább olcsón eladják a földjüket, és a városban próbálnak szerencsét. Vidékről menekülnek az emberek, főleg a fiatalok, ami megöli a vidéket és növeli a városi munkanélküliséget.

adobestock 50423321

Az EU 2018-ban 58,82 milliárd euróval támogatta a mezőgazdasági termelőket. A teljes uniós költségvetés 160 milliárd volt. Ez kevés, elég, sok?

Az uniós forrásokból irreálisan sokat kap a mezőgazdaság, ami torzítja a globális piacot. A legnagyobb gond a terület alapú támogatási rendszer. EU-támogatás nélkül a piac és a józan ész diktálná, hogy mit és hogyan termelnek a gazdák. A terület alapú támogatás azt jelenti, hogy mindegy, mit csinál valaki, a terület nagyságának megfelelő mennyiségű támogatást kap. Magyarországon egy adott terület bevételének minimum fele az EU-támogatás. Emiatt olyan területeket is bevontak a termelésbe, ahol egyáltalán nem megfelelőek az adottságok, és a támogatás jelenti az egyetlen bevételt, de még így is megéri. Kivágták a kis erdősávokat, bozótost, lecsapoltak kis vizes területeket, ami az egyre szárazabb klímában katasztrofális következményekkel jár, csupán hogy be tudják mutatni a műholdfelvételen: ott is folyik termelés, és jár utána támogatás. Azt próbáljuk elérni, hogy a közösségi támogatásokkal a közösség érdekeit, az egészséges élelmiszer-termesztést, a környezetvédelmet szolgáló gazdákat segítsék.

A területi alapú támogatás nyilván a legegyszerűbb, a legkönnyebben adminisztrálható. Hogyan lehetne megvalósítani az ökológiai szemléletű támogatást?

rossz a támogatási rendszer

Számos megoldás lehetne. Érdekes kezdeményezés, hogy az osztrákoknál például azt vizsgálták, egy adott területen mennyi madár van. Indikátorokkal lehetne ellenőrizni, hogy a gazdálkodó tönkretette a területét vagy megóvta az élővilágot. Abból is látszik, hogy rossz a támogatási rendszer, hogy Magyarországon az EU-csatlakozás óta eltűnt a mezőgazdasági területeken a madarak 40%-a.

Az Európai Bizottság 2020 novemberében nyilvános konzultációt hirdetett meg a KAP-ról, 2021 februárjáig várják a visszajelzéseket. Van még remény, hogy változik az irány?

A Greenpeace és számos civil szervezet ezen dolgozik. Igyekszünk elérni, hogy ezek az információk eljussanak mindenkihez. A társadalmat rá kell ébreszteni, hogy mi a tét.

Meg kellene győzni a döntéshozók közül azt, aki meggyőzhető, hogy hosszú távon még az oligarchák sem járnak jól, ha tönkreteszik a termőföldet. A hazai kutatások szerint, ha így megy minden tovább, 2050-re Magyarország kétharmada száraz sztyeppe lesz, ahol legeltetni sem lehet, nemhogy kukoricát vagy búzát termelni.

Több európai ország vezetői kiálltak a változtatás mellett, nagyon szerencsés, hogy jelenleg német elnökség van az EU-ban, mert határozottan támogatják a zöld értékeket. A döntésbe most csak a mezőgazdasági minisztereket vonják be, holott ez egészségügyi, szociális, környezetvédelmi kérdés is. Komoly lobbizás folyik, hogy szélesebb körben szülessenek meg ezek a döntések.

adobestock 192731016

Attól tartunk, ha sikerül is jó anyagot elfogadtatni, a túlságosan rugalmasan hagyott nemzeti végrehajtás még számos buktatót rejt. Azt szeretnénk, hogy minden országnak le kelljen írnia, mit akar végrehajtani, és a Bizottság úgy adja a támogatásokat, hogy ellenőrzi, valóban megtörténtek-e a vállalt változások. Ennek talán lenne elég ereje, hogy jó irányban befolyásolja a folyamatokat.

kép | adobe.com