VÁGJA A FÁT MAGA ALATT
2002 május
Ki korán kel az aranyat nyel
Gyémántportól vörös a szeme
Ki korán kel az hazatalál
De mért mégis hogy egyiket se
Ki korán kel az verbigerál
Mantráit poklokig hadarja
Ki korán kel az koránkelő
Létre robban akár az akna
Ki korán kel az nem nembelép
Folyvást a gané közepébe
Ki korán kel tudja a választ
A csontot vallató miértre
Ki korán kel az mégis későn
Zárójelek közt tesz-vesz matat
Ki korán kel az nem kel korán
Csak vágja a fát maga alatt
Ki korán kel az nem üdvözöl
Csak pattog mintha rozsda lenne
Kelhetsz korán vagy keljél későn
Csak csobbanj be a végtelenbe