MIKÖZBEN FELJÖN ARMSTRONG LÁBNYOMA

Valami történt. Már nem tudom, mi. Csak a szív
Hozza-viszi, pumpálja, hozza-viszi monoton
Homályló hiányát a zenit magasáról hirtelen
Alászállt Vérnarancsnak. Baljós tűnte rejtett
Vízjel, meg kell hogy fordítsd az eget, hogy

Keresztülnézve rajta feltündököljön
Valami akármi bármi –
Talán ha a Megváltó Keresztről épp levett teste:
Torinói leplen véletlen lenyomat; át kell
Hogy fordítsd a szélütött eget

A túlsó oldalára: nagybeteg Istent, hogy forgolódjon
Egyik faltól a másikig; hogy lázálomban hánykolódva
Végigfuttassa szeme előtt
Az egész elhibázott Teremtést – – –
Állok a temetőkert csupasz fái alatt, egyre

Körvonaltalanabbul, miközben Vérnarancs rég
A horizont alatt, de útközben még megakadt
A fák hegyén, összevérezve az alkonyi mangán-lilát,
Adott riadtan hosszú árnyékot testnek és tudatnak –
Vérnarancs örökre lement, feljött helyette Armstrong lábnyoma.

kép | jumpstory.com