Pintér Judit

A NŐFÁHOZ

2005 júllius

A NŐFÁHOZ

1

Megint ott ahol még soha
annyiszor lenni ujjongó lomb
ágakra ragasztott névjegykártyák
beszélgetés érintés szintúgy soha
annyiszor hogy tudni már a tüdőt
sejteni érezni szerelemmel lélegzet
egyazon ritmusa soha legalább
közös madár a hajkoronában
a növeszteni földig szinte s a tar
égi fodrász tudom nem fogad bárkit
még nem vagyunk el(ő)jegyezve

2

Bőrödhöz mért simul oly
szelíden a vad mint ahogy
kezem érinteni erogén zónáid soha
többé annyiszor hogy felkacagj
legalább öltöztetőd lehessek
feladni lélegző ruhád koronád
eleven ékszereid miután megfürödtél
a Napban de soha többé
annyiszor mosdanom benned legalább
arcod add szívembe tisztulni
véremmel magamhoz tudom lehetetlen

3

Soha már többé annyiszor megint
kacsintok rád madarat
legalább küldj itt állok alattad
meztelen soha már többé annyiszor
hogy legalább pár gomb hulljon
nem leszek rámenős ha mégis tán
te is vetkőzve lazán deréktól felfelé
legalább csók csók csak meg nem
akarlak mégis inkább a könnyű zefírben megalázó
így nem döntsd el ha mégse leszel
pucér úgyis akkor már durván hiába esengsz

kép | adobe.com