PHAEDRA 2.
1998 április
Hazatértél. Álmomban éreztem, ahogy
ölemre szállsz és visszahúzódsz testembe:
ruhádról, amit reggel elém hoztak, ki
törli le a befejezettség ráncait? Azt
mondják, aki jobban szereti a tengert,
mint a földet, megérett a halálra.
Miért hagytál mégis az élők között? –
szaggatom lábam, derekam, és nem fakad
vér. Figyelem, ahogy a halászok hajnalban
eloldják hajóikat: a tenger majd megtölt
minden hálót. Utánuk úsznék. Mondd,
hány szívnek kell a halálban dobognia?