ÖRÖKLÉT
[SZÁZ ÉVE MÁR]

Ha azt hiszed, hogy jóvá tehető a baj,
vissza úgy veszed, ahogy megesik,
tévedsz sajnos. Ez mégiscsak röhej:
az ember, ha egy arcot elveszít,
de azért megmarad a fej,
hurrá, egy maszkot feladunk neki,
s az életet majd éppúgy élvezi?
Hozzászokik a helyzethez hamar.
És alkalomhoz illő arcokat vehet,
és nem is lesz így sohasem öreg,
a halhatatlanság a küszöbön!
Csak éjjel törhet rá a rémület,
ha leveszi, s az arca rámered:
a lelke hever őtőle külön.