ÓRIÁSKERÉK
1998 december

Ajkaid lassú dagálya
mosolygáskor
Amihez hasonlót addig
sosem láttam –
A kézírásod egy hozzám
írt levélen –
A szobád ahová egyszer
bekukkanthattam
Mint valami szentélybe –
ahogy cigizel –
Ahogy alszol vagy éppen
csak sétálsz
Vagy közlekedsz –
az örökké
Éhesen nyávogó macskád
aki te vagy –
Szemem óriáskerekében tragikusan
egyszeri képek
Süllyednek-emelkednek.