Necz Dániel

OPHELIÁNAK

2009 június

OPHELIÁNAK

Azért őrület,
hogy félre dobtak.
Vártunk, pazaroltuk
az éveket.
Aztán néhány monológ
jut csak, szavak helyett
üres szódíszletek.
Néma függönyökként álltunk,
és vártunk ablak előtt,
tükör előtt, arcok előtt, minden előtt.
És hol vagyunk most? Után.
Jéghidegen kongnak a felhők,
s a csillagképek fényes konstellációi
is összegabalyodtak, akár viharban
az ágak.
Néha olvasgatok vagy magas
toronyszobákból figyelem az eget,
és ilyenkor magam helyett
is sajnállak.

kép | edward musiak, flickr.com