Horgas Judit

OLAJ, ADÓ, GÁZ

1998 június

OLAJ, ADÓ, GÁZ

Két nagyvállalat óriási ipari zóna létrehozását tervezte Tajvanban. A Tuntex Distinct Corp olajfinomítója naponta 300 ezer hordónyi, a Yieh Loong acélkomplexuma évente 7,5 millió tonnányi kapacitással dolgozott volna, ha a tajvani kormány nem állítja le még időben a 8,81 milliárd dolláros befektetést. A tajvani kormány ugyanis tudatos környezetpolitikát folytat, ezért csak olyan nagy befektetési terveket engedélyez, amelyek a környezetvédelmi követelményeknek megfelelnek.

minden szempontot

A két cég képviselői szerint a 2 700 hektáros terület kiválasztásakor minden szempontot figyelembe vettek, a környezetvédők azonban súlyos környezeti károktól, ivóvízhiánytól és a tengeri ökoszisztéma megbolygatásától tartanak.

A cégek persze nem estek kétségbe: ha a kormány végképp elutasítja a tervet, Tajvanon kívül építik meg az ipari zónát. A befektetendő összeg bizonyára számos más országot meggyőz majd, hogy lelkesen fogadják a dúsgazdag szennyezőket.

*

Az OECD országok környezetvédelmi miniszterei megállapodást kötöttek, hogy a kormányok a jövőben nem adnak támogatást, illetve adókedvezményt a szennyezést és ökológiai károkat előidéző vállalatoknak. Az egyezmény szerint a kormányoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a nyersanyagok ára valódi értékükhöz és ökológiai jelentőségükhöz igazodjon.

*

Az Egyesült Államok kormánya addig nem bocsájtja szavazásra a kyotói egyezményben vállalt üvegházi gázok kibocsátását korlátozó tervezetét, amíg a szintén sokat szennyező fejlődő országok nem vállalják az önkorlátozást.

vecteezy silhouettes amid city smog battling lung cancer s harsh 28289564 956

A tervezetet számos támadás éri, ezért kétséges, hogy ratifikálják-e az amúgy is nehezen meghozott, és feltehetően rendkívül kevés eredménnyel kecsegtető döntést. Ha azonban az Egyesült Államok, a Föld legnagyobb szennyezője még ezt a kis lépést sem hajlandó megtenni, akkor nem várhatja el a lényegesen nehezebb helyzetben lévő fejlődő országoktól, hogy maguk oldják meg az éghajlatváltozással fenyegető üvegházi gázok problémáját.

Az ENSZ már aláírta az egyezményt és felszólította az Egyesült Államokat, hogy szintén csatlakozzon. Az ENSZ átlag 8 százalékos csökkentést vállalt, későbbi tárgyalások során döntik el, hogy ez egy-egy országra milyen terheket ró. Eddig 34 ország írta alá az egyezményt, de csak akkor válik törvénnyé, ha 55 ország jogerősen ratifikálja, köztük iparosodott államokkal, amelyek az üvegházi gázok kibocsátásának legalább 55 százalékáért felelősek.

ne keressenek kibúvókat

Az Egyesült Államokból származik az iparosodott országok gázkibocsátásának 36 százaléka, világviszonylatban 23 százalék. Az ENSZ képviselői figyelmeztették az Egyesült Államok vezetőit, hogy ne keressenek kibúvókat az egyezmény alól. Tisztában vannak azzal is, hogy az USA Oroszországtól akar gázkibocsátási engedélyeket vásárolni. A rendszerváltás után összeomlott az orosz gazdaság, ezért már eddig is 30 százalékkal visszaesett a gázkibocsátás, így az oroszok jó pénzért továbbadhatják a szennyezési jogokat.

Clinton figyelmeztette a Kongresszust, hogy az üvegházhatás következtében a tengerszint olyan mértékben megemelkedhet, hogy a tengerparti államokból 9000 négyzetmérföldnyi terület víz alá kerül. Hasonló sors várna a Banglades 17 százalékát lakó 6 millió ember otthonára, míg például a Maldív-szigetek nyomtalanul eltűnnének.

kép | vecteezy.com

Megosztás közösségi médián

1974-ben született Budapesten, az ELTE BTK angol szakán diplomázott, ugyanitt doktorált. Dolgozott angoltanárként, fordítóként, szótárszerkesztőként; megbízott előadóként tanított az ELTE BTK-n, szervezett előadás- és vitasorozatot. A Ligetben folyamatosan jelennek meg esszéi, kisprózái, novellái, fordításai és interjúi, a Szitakötőben meséi. 1998-tól a Liget olvasószerkesztője, majd szerkesztője. 2008-tól a Szitakötő szerkesztője és...

Tovább a szerző oldalára